Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

péíyes misét tartott Törökbálinton. A mise után a papság a plébánián, á tanítók pedig az iskolában tartottak gyűlést. A plébános úgy akarta megnyerni a tanítókat, hogy kérte, ezentúl az ülést nála tartsák.

252 Október 18-án program beszédet tartott több községben, azután Érden. Programbeszédében a szokásos közhelyeket hangoztatta, állítólag mindenki éljenezte, amikor a falukat zenés kísérettel járta végig.

2,53 1901. szeptember 22-én Szűts Jenő tartott programbeszédet. A gyűlésen többször közbeszólt Verba Antal helybeli lakos, akit többször figyelmeztettek, hogy hagyja ezt abba. Amikor ennek nem tett eleget, hozzáment Kereskényi Gyula helybeli esperes, és arcul ütötte (természetesen Verba Antal, a jelentés szerint házsártos, iszákos ember).

20

'

1 Bár magából a községből az első világháború előtt még nincs adatunk a munkásság bármiféle mozgalmáról (ez természetes is, egy ennyire agrár lakosságú vidéken), mégis érdemes a korabeli magyar munkásmozgalom egyik nevezetes alakjáról megemlékezni, hiszen itt született Vukov Antal 1854-ben. Vukov 1880-től haláláig tevékeny részt vállalt a munkásmozgalomból, önzetlen harcosa volt a proletároknak, s szüntelenül működött azok ellen, kik a munkásmozgalmat „megfékezve" tartották. Nagy része volt abban, hogy 1890-ben a munkásmozgalom új utat nyert. 1884-ben az anarchista hajsza alkalmával őt is mint sok mást, lehetetlenné akarták tenni, öt évig elnöke volt a cipészszakegyletnek, és halálakor életéről megemlékezik a Népszava is.

2

°"' A községben 1892-ben a bevételek összege 1951 K, a kiadásoké 7295 K. A pótadó a földadó után 25,5%, egyéb adók után 28,6%. Ehhez képest mindenképpen hanyatlást jelent az 1896-os költségvetés, ahol a bevételek összege 993 K, kiadásoké 7071 K, így a pótadó a földadó után 27,3%, egyéb adók után 31,9%.

256 1910-től 1914-ig a községi számadást a jegyző nem készítette el számos építkezésről, községi birtok adásvételéről nincs kimutatás. A lakosság emiatt 120—130%-os pótadót kénytelen fizetni.

257 Bár 1914 előtt különösebb megmozdulásról nem tudunk, 1906-ban már működött földműves szakegylet Érden is.

258 Az I. világháborúba bevonult katonák száma 1400, az elesetteké 120, a hadiárváké 280.

259 A háborús szenvedéseket fokozza, hogy a községben kolerajárvány dúl.

260 Mivel Érd lakóinak jelentős része ekkor még délszláv volt (a nemzetiségi kérdésre lejjebb térünk ki), így természetes, hogy voltak rokonszenvnyilvánítások a szerbek iránt. Mivel még a község népességének legfontosabb gyülekezőhelye a templom, így természetes, hogy ott történt a legfontosabb nacionalista megmozdulás is. 1917. január 1-én a magyar nyelvű istentiszteleten délszlávul kezdtek énekelni. A főispán javasolta, hogy szüntessék meg a délszláv nyelvű istentiszteleteket, de ezt a jó diplomáciai érvekkel bíró püspök (Prohászka) visszautasította.

261 1918. november 24-én az SZDP gyűléseket tart és megalapítja többek közt az érdi pártszervezetet is.

262 November 16-án gr. Károlyi Imre érdi birtokán tizenegy vas- és fémmunkás lépett bérharcba, mivel a békeidőben megállapított bérekből, illetve konvenciókból megélni nem tudott. Megállapították: Vasasok nem vállalnak munkát az érdi birtokon.

263 1919. január 16-án a munkások sztrájkoltak, mert béremelési követeléseiket nem teljesítették. 24 órás sztrájk után kérelmüket teljesítették, 100%-os béremelést kaptak (az eset helyét nem tudjuk biztosan).

264 15 • 227