Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Tekintsük át a különböző üzemeket

238 (tekintetbe véve, hogy 1863-ban — mint írtuk — nem biztos, hogy a számok az üzemeket, lehet, hogy az iparosokat jelentik). 1863 1931 asztalos 3 10 ács 5 4 bognár 2 4 csizmadia 7 — cipész — 8 kovács 6 8 lakatos 1 1 géplakatos — 1 cséplőgépszere'. 5 — 2 kőműves (épí'ési váll.) 6 1 kötélgyártó 1 — kaskötő — 1 kocsmáros 5 10 molnár 36 1 mészáros 1 5 borbély 1 4 esztergályos 1 — kalapos 1 — kádár 3 1 szabó 4 5 szíjgyártó 1 1 pék 2 5 takács 5 — bádogos — 1 cukrász — 1 kárpitos — 1 órás — 1 szobafestő — 2 temetkezési váll. — 1 91 79 — Sajnos a két időpont közt nincs megfelelő összeírásunk (a népszámlálási adatok az iparban dolgozó munkások számát mutatják meg). Feltűnő, hogy 1931-ben a már „vándorló faluban" a helyi ipari kisüzemek száma kevesebb mint 1863-ban. Ennek persze oka az, hogy 1863 óta eltűnnek a malmok. (1900-ban még 25, 1910-ben csak 16 a molnárok száma (5-nél több segéddel nem dolgozik üzem) és a malmok legfeljebb 1—2 segéddel dolgoztak.

220 Érdekes, hogy 1937-ben ismét 3 malom működött, 1 db szívóüzemű, Gyurcsek István tulajdona, 1 db nyersolajmotorú, ennek tulajdonosa Sima Károly, és 1 db vízikerék, tulajdonosai Stiegler és Szeitl.

230 Mindenesetre tény, hogy a községet egy igen jövedelmező és fontos gazdasági ágtól fosztotta meg az általános ipari fejlődés, mikor a malmok megszűnnek a Dunán dolgozni. Egyébként a helyi ipar sokszínűsége rámutat arra is, hogy a lakosság is egyre vegyesebb társadalmi elemekből tevődik össze, hisz az ipar majdnem kizárólag szolgáltató jellegű, ez azonban rendkívül sokrétű (kalapos, cukrász, kárpitos, órás stb.) A község iparvállalatai közül egyedül a téglagyár dolgoztatott 20 munkásnál többet. Érden a téglagyártásnak már voltak hagyományai a báró Sina-birtokon 1863-ban 250 000 db faltégla és 250 000 db födélcserép készült.

231