Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

fontos szerepet játszhatott. Egyébként a szarvasmarha-állomány számban 1895-től alig-alig változik. Minőségben jelentős a változás, 1863-ban 70 marha jár a gulyába. 1869-ben mind a 300 szarvasmarha magyar fajta, 1895-ben már 672 szimentáli, 1942-re 959. Ugyanakkor 1895-ben még 269 a magyar fajta, 1942-ben csak 26. A juhtenyésztés (mint feljebb írtam) valószínűleg túlnyomórészt (talán teljesen) az uradalomban folyt. A sertéstenyésztés fejlődése úgy látszik, nagyrészt a főváros közelségének eredménye, hisz sertést ebben az időben a szegényebb emberek is igyekeznek tartani •— foglalkozásra való tekintet nélkül. Érdekes, hogy ugyanakkor csak 222 sertést vágtak le 1935-ben házilag, tehát a sertések zömét továbbtenyésztés céljából tartják. Hasonló a helyzet a baromfitenyésztéssel is. Egyébként 1935-ban a baromfinak csak a fele tyúkféle, fele liba, illetve kacsa (ennek oka a víz, a Duna közelsége lehet!). Furcsa és sajátságos a kecsketenyésztés helyzete. A kecske a „szegény ember tehene". A száma természetesen akkor válik magassá, mikor megszaporodik a nincstelenek száma a faluban. Ehhez hasonló a szamár ..helyzete", de ezek száma elapadóban van. Érdekes még, hogy olyan állatok is képviseltetik magukat, mint a bivalyok, melyek már a XX. sz. elején is kiveszőben vannak. Összevéve; az állatok emelkedő száma erősen a főváros hatására, és a belterjesedésre mutat — főleg a baromfié. Rendkívül fontos volt Érden a szőlőtermelés. Feljebb már beszéltünk róla, hogy Érden a zsellérek is rendelkeztek mindig több-kevesebb szőlővel. így a megye községeinek kategorizálásakor a községet joggal számicjái a „borvidék"-hez.

211 Ha a szőlő arányát nézzük a feljebb közölt táblázatokon világosan látjuk, hogy a múlt század végén (nyilván a filoxéra hatása alatt) elpusztult a szőlő nagy része. Ugyanakkor már a század végén megkezdődik a szőlők helyreállítása. 1909-ben a szőlő több mint fele így is 6. osztályzatú, tehát gyenge minőségű. I. osztályú egyáltalán nincs, és második osztályzatú is csak 7 kh.

212 Még 1937-ben is a hegyközség irányítja a szőlő- és bortermelést.

213 1935-ben 170 kh-ról 24 kh direkttermő, 110 kh másféle termő, 36 kh parlag vagy kiirtott.

314 A birtokmegoszlási statisztikából arra következtethetünk, hogy szőlöbirtoka nemcsak a helyi lakosoknak volt — bár erről sajnos közvetlen adattal nem rendelkezünk. Feltétlenül részletesebben kell beszélni a megye gyümölcstermeléséről.

215 1895 1935 elkülönített gyümölcsösben alma körte birs naspolya cseresznye meggy őszibarack kajszibarack szilva 832 1071 2 609 2 885 1295 1935 15 14 3 182 152 461 340 1112 167 4 995 53 264 352 435 119 040 1 131 12 6 3940 47