Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A két adatsorból egyértelműen látszik, hogy a belterjesedés elsősorban a gyümölcstermesztésben mutatkozik, hisz az fantasztikus arányokban megnő (közel százszorosára). Érdemes még összehasonlításul megemlíteni, hogy az egész megyében 1935-ban 1 620 133 gyümölcsfa volt, tehát a megyei gyümölcsfaállománynak közel V

3-a Érden helyezkedik el. Érdekes, hogy az értéktelenebbnek látszó eperfák száma a fantasztikus növekedés mellett a felénél kevesebbre csökken. Az is rögtön szembetűnő, hogy a gyümölcsfák felét a rendkívül nemes őszibarack adja. Itt is érdemes megjegyezni, hogy a megyei össz-száma az őszibarackfáknak 1935-ben 587 587, tehát jóval több, mint a fele a megyei őszibarackfáknak Érdről került ide. Az őszibarack mellett még feltűnően nagy a kajszibarackfák száma, de sok a meggyfa is. Az egyéb gyümölcsfák száma is elég magas, főleg ha az 1895-ös számmal hasonlítjuk össze. Feltűnő, hogy bár ilyen mértékű a gyümölcsfaállomány, ehhez képest feltűnően kicsi (25 kh) az elkülönített gyümölcsös és az ittlévő gyümölcsfák száma az összes fáknak rendkívül kis, 6%-át adja. A gyümölcstermelés ilyen mértékű emelése mutatja meg, hogy a főváros közelsége — ha nem is egészében — a környező helységekben a mezőgazdaság egyik vagy másik ágát belterjesebbé teszik. Az előző adatok arra mutatnak, hogy a szántóföldi művelés, de a kertgazdálkodás is alig-alig belterjesedik. Viszont a gyümölcstermesztés rendkívüli módon megváltozik a XX. sz. első évtizedeiben. Mint láttuk, az erdő a község területének jelentéktelen hányadát foglalta el. 1935-ben összesen 302 m

3-t termeltek ki, melyből 300 m

3 tűzifa volt. 2l(i 1869-ben (az uradalom nélkül!) vaseke 179, vetőgép 2, fogas 30, és lóerejű cséplő 2 volt,

2

'

17 tehát igen szegényes a falu felszereltsége. A gazdaságok felszereltsége 1935-ben 3 traktor és billenőeke, 8 cséplőgép, 19 másféle erőgép, 265 eke, 186 borona, 85 henger, 3 trágyázógép, 65 vető- és ültetőgép, 126 kapálógép, 32 aratógép, 25 cséplő-, tisztító-, osztályozógép, 273 takarmányelőkészítő gép, 10 tejgazdasági gép, 125 borgazdasági gép, 57 gyümölcsgazdasági gép és 2 keltetőgép. 1935-ben a gazdaságok többsége, 255, tűzkár ellen biztosítva volt.

218 Mindez a kor viszonyait tekintetbe véve gépekkel jobban felszerelt falura mutat. Sajnos a mezőgazdasági nincstelenekre vonatkozó adataink eléggé bizonytalanok. Ne felejtsük, hogy akármelyik mezőgazdasági munkás egy hónap alatt ipari munkássá lehetett, és viszont. Különösen vonatkozik ez a napszámosokra, akik 1900-ban a lakosság 9,8%-át, 1910-ben már csak 1,3%-át alkották (családtagjaikkal), 1920-ra i89

g 1935 elkülönített gyümölcsösben 1935. szilva magvaváló 12129 17 ringló ? 789 2 dió 515 11915 25 mogyoró ? 373 — mandula 85 31452 — gesztenye 83 82 — eper 2481 765 5 e

gyéb — 219 7314 595 354