Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A táblázat tehát még 1936-ban is külterjes gazdálkodásra mutat. A zöldségfélék aránya az egész szántóföldnek mindössze 1,6%-át borítják (összesen 66 hektárt). Érdemes mégis ezen belül egyes zöldségfélék %-os arányát megnézni. fejeskáposzta 3,1% zöldpaprika 4,5% vöröshagyma 1,5% fűszerpaprika 1,5% zöldborsó 1,5% sárgadinnye 9,0% paradicsom 1,5% görögdinnye 7,5% egyéb zöldségféle 70,0% Érdekes, hogy a két legnagyobb vetésterület arányát itt is a gyümölcsfélék teszik ki (sárga- és görögdinnye). A kisgazdaságok terméseredményeiről 1921. IX. 24-ről értesülünk, ekkor az átlagos terméseredmények:

200 búza 6 q rozs 6 q tengeri 7,5 q burgonya 30,0 q A szántók minősége 1909-ben 2—5. osztályúak zömmel, de akadnak 6—7—8. osztályúak is. Mindössze 163 kh 1. osztályú.

20

' A szántóföldi növények termelése mellett érdemes az állatállományra is egy tekintetet vetnünk. Az állatállomány adatai:

208 1863 1869 1895 1911 1935 1942 ló 428 275 374 306 555 511 szarvasmarha ? 300 1085 1357 872 1064 igásökör 150 ? 213 284 — 71 sertés 580 250 668 1050 1789 2714 juh 1500 1000 2982 1466 649 453 bivaly ? ? 6 8 5 4 szamár 7 1 11 11 — — öszvér — — — 1 2 kecske 250 81 8 638 555 baromfi 5590 ? 1047 7 23 030 Az állattenyésztés — mint látjuk — egészen sajátságos képet mutat. Jóformán minden ága fejlődik (ami belterjesedésre mutat), különösen a baromfitenyésztés. Feltűnő, hogy 1895-re a rét sokkal kisebb lett, mint a legelő (jóllehet a jobbágyfelszabadításkor a legelő sokkal kisebb, mint a rét. Ennek oka az lehet, hogy a rétek jelentős részét ármentesíthették és feltörhették a XIX. sz. végén). Ezenkívül mint láttuk, a szántó jelentős részén is takarmánynövényeket termeltek 1935-ben (kb. a határ 40%-án). A legelők közt 1909-ben legtöbb az 5. osztályú (1100 kh), de akad 2—5. osztályú is. A rétek viszont 3—6. osztályúak.

209 1874 körül a birkatenyésztés a módosabb gazdák kezében volt. A sertéstenyésztést nemcsak a gazdák, hanem az akkor nagyszámú molnárok is folytatták, sőt a pusztai cselédek is nemcsak szükségleteiket fedezték általa, hanem árusították is azt. A ló és szarvasmarha tenyésztése ekkor hanyatlott.

210 Az igásállatok közül fontosabb a ló, és vezető szerepre jut 1942-re. Oka elsősorban az lehetett, hogy a megnagyobbodott községben a fuvar is