Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A statisztikákból világosan kitűnik, hogy a korszak elején 110 körül van a paraszti birtokok száma. Az 1 kh-on aluli kategória bizonytalan, hisz ezeket esetleg más kategóriában tartják számon, más népszámlálásokkor. De az is elképzelhető, hogy 1941-re a Nagyatádi-féle földreform, illetve a Károlyi-féle földparcellázás következménye. Országosan is feltűnő, de itt is milyen nagy a különbség a parasztbirtokosok és bérlők száma, valamint a birtokok száma közt. Ennek oka részben a kétlakiak nagy száma, részben, a falun kívüli (más helységben) lakó telek-, szőlő-, de nagyrészt földtulajdonosok száma is. A. határ %-os megoszlása művelési ágak szerint:

203 Év Szántó Rét Legelő Erdő Szőlő Kert Egyéb 1895. 68,5 4,0 9,6 11,7 0,5 0,7 4,6 1909. 63,3 3,4 13,7 11,1 2.5 0,7 5,3 1913. 63,3 •3,4 13,7 11,1 2,5 0,7 5,3 1936. 65,1 2,6 14,8 8,8 4.6 1,1 5.5 A község közigazgatási területe 1895-ben 11 795 kh, 1913-ban 11 264 kh, 1935-ben 10 482 kh. Az egyéb kategóriákhoz tartozik: 1935-ben beépített 44 kh udvar és szérűskert 87 kh, egyéb 447 kh. 1869-ben a községnek és az uradalomnak művelési ág megoszlási arányát külön adják meg.

20/

' Eszerint a falu területe 5910 mh (4432 kh). Ennek művelési ágak szerinti megoszlása: 66,4% szántó, 8,0% rét, 8,0%) legelő, 7,0% szőlő. (418 mh = 313 kh) és csak 0,7% (42 mh = 31 kh) kert. Pénzes nem tünteti fel az egyéb kategóriát! Feltűnő ellentmondás, hogy míg a telekkönyv szerint minden telekhez 19 m. hold rét tartozott, addig Pénzesnél összesen 476 hold az egész községhez ! A rét túlnyomó részét valószínűleg már ő is a szántóhoz számította. (Elképzelhető, hogy már akkor az úrbéri elkülönülési per befejeződött, a valóságban a rétek nagy részét már feltörték.) Ha az adatokat nézzük, alig láthatjuk valahol a főváros közelségének hatását, ami feltétlenül a fokozott belterjességet kellene, hogy jelentse. Igaz, 1895-től a kertek aránya 1935-ig nő. 0,7-ről l,l%ra, számban 87 khról 122 kh-ra, de az egész határnak így is minimális része a kert. Ami a szántóföldi növényeket illeti, ezek %-os megoszlása 1936-ban:

205 búza 23,2 borsó 0,7 boltacim 0,2 rozs 19,8 cukorrépa 0,1 zabosbükköny 3,2 őszi árpa 1,4 olajlen 0.7 csalamádé 2,5 tavaszi árpa 3.5 mák 0,2 takarmányrépa 0,1 zab 3,8 lucerna 4,7 egyéb takarmány 9,0 kukorica 19,8 vöröshere 0,6 zöldségféle 1,7 1900 1910 1930 1941 0— 1 kh] } 7 3,8% 70 28 % 1- 3 kh 1 118 65,1% 51 20 % 3— 5 kh | \ 66 27 11 % 5— 10 kh l m \ 44 18 % 10— 20 kh ( \ \ 53 29,1% 24 9 % 20— 50 kh 46 ) 16 7 % 50—100 kh I 3 1,5% 4 1,5% 100 1