Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Enying

Csekonics család csak a szőlőt és az erdőt tartotta meg názi kezelésében, a többit hasznonbérbe adta. A Draskovics-uradalomból 494 kat. hold kisbérletbe került." A nagybirtok, a járási székhely forgalma, az egyre nagyobb létszámú helységben jelentékeny kisipart és kereskedelmet hozott létre. Posta már a századfordulón működött. Takarékpénztár 1905 óta

9i,a 1931-ben is legnagyobb létszáma a falusi szolgáltató iparosoknak (9 csizmadia, 12 cipész, 8 asztalos, 17 kőmíves, 5 kovács, 5 molnár, 3 bádogos, 3 bognár, 5 borbély, 4 hentes, 11 szabó, 4 szíjjártó) volt. Az egykor jelentős takácsipar a 20. század elejétől fokozatosan elsorvadt. Volt 2 ács, 2 bérkocsis, 1 cserepező, 1 építőmester (pallér), 1 fényképész, 5 fuvaros, 1 kádár, 2 kalapos, 1 kéményseprő, 4 kocsifényező, 1 kosárfonó, 1 kötélgyártó, 2 lakatos, 2 mészáros, 1 mézeskalácsos, 2 órás, 2 pék, 3 szikvízgyártó, 1 szitakötő, 2 szobafestő, 2 üveges, 8 varrónő és 8 vendéglős. Volt a helységnek villanytelepe, filmszínháza. Tagja az Országos Hitelszövetkezeti Központnak (közismert rövidítéssel OKH), igaz, hogy ez utóbbi egyben gabonanagykereskedéssel is foglalkozott. Még meglepőbb az, hogy ugyanakkor 35 kereskedőt is találunk a községben. Közülük természetesen 21 vegyeskereskedő, de van 7 baromfi- és tojáskereskedő is (nyilván a parasztoktól való begyűjtést és eladást végezte), holott ekkor a baromfitartás még nem nagy arányú. Fejlettségre utal, hogy elég sokféle szakkereskedő volt (1 bőrkereskedő, 2 bornagykereskedő, 2 cementáru-kereskedő, 1 épületfa-kereskedő, 1 tej kereskedő, 1 vaskereskedő). Ez a sokféle ipari és kereskedelmi vállalkozás, megfelelő számú értelmiséget igényelt. Volt a faluban orvos, fogorvos, állatorvos, mérnök, gyógyszerész. Ehhez járult a járási főszolgabírói hivatal, a járásbíróság, a közjegyző és a községi elöljáróság személyzete.

1

"

0 Ez utóbbi sem volt jelentéktelen. Már 1898-ban vezető jegyzőnek titulálták Székely Mórt, aki még 1005-ben is hivatalban volt, 1931-ben pedig Tóth Jenő volt a vezető jegyző. De helyettese 1904-ben Einbeck Rezső, majd 1905-ben Tóth Ferenc is jegyzői tanfolyamot végzett „okleveles jegyző" volt. Mellette a községi önkormányzat élén álló községi bíró 1896-ban Moharos Pál még szemlátomást nehézkesen ír, utóda (1902—1905-ben) Szánthó Pál volt. már jól kiírt írással. 1931-ben a bíró megint Moharos Pál, ami elég természetes, hisz a bíró általában a nagygazdák közül került ki. A községi elöljáróság nehéz helyzetben volt. Sokban függött az uradalmaktól, igyekezett, különösen Csekonicsnak kedvében járni. Tőle vásároltak tenyészbikát, 1897-ben, amikor a község költségén főszolgabírói hivatalt épített, az épület előtti járda építéséhez az uradalmi téglagyártól kért téglát, de 1903-ban már fel kellett szólítania az uradalmat, hogy az ő épületeinek minősülő katolikus templom, plébánialak és iskola előtti járdát az uradalom rendeztesse. Enying határában a kisbirtokokon a vadászati jogot Csekonics bérelte, 1906-ban a községi elöljáróság kártérítést kért azért, hogy e területen a gróf éveken át nem tartott körvadászatot, és az elszaporodott vad nagy károkat okozott a vetésekben. A grófi tiszttartó azonban a haj toknak kifizetett bér könyvelési tételeiből bizonyította, hogy a körvadászatot minden évben megtartották.

101 Élesebb vitákra adott okot, és hosszasabban elhúzódott az iskola problémája. 1898-ig az összes enyingi református tanulókat, pedig már 80-nál többen voltak, egyetlen tanító, a már majd negyven éve működő Fekete Bertalan református kántortanító tanította, egyetlen tanteremben. Mint-