Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

1896-ban a Wimpffen-uradalom hatalmas juhtenyészettel rendelkezett (2897 juh.)

198 (Feltehetőleg ez volt az érdi juhállomány túlnyomó része.) 1937-ben Halápi János érdi birtokos hidegvérű lovaival díjat nyert az országos mezőgazdasági kiálításon.

199 A nagybirtok egyéb irányú tevékenységéről lejjebb bővebben szólunk. Érdemes a Pénzes-féle (1869) földbirtok-megoszlási statisztikát is áttekinteni.

200 E szerint: 1— 10 m. holdas birtokos 230 10— 25 „ 120 25— 100 „ 16 100—1000 „ 3 1000 holdon felül 1 Az adatok nem egyeznek teljesen itt sem az ugyancsak 1869-ben felvett földkönyvvel. Valamennyi kategóriában néhánnyal kevesebbet mond a földkönyv adatainál (tehát itt is látjuk, hogy a statisztika akkor még csak kezdeteinél tartott). A következő felmérés csak 1935-ből való.

201 Birtok területe a terület száma %-a 1 kh-on alul, szántóföld nélkül 7268 1495 14,2 1 kh-on alul, szántófölddel 713 281 2,6 1— 5 kh 246 535 5,1 5— 10 kh 64 467 4,4 10— 20 kh 45 640 6,1 20— 50 kh 34 1084 10,3 50— 100 kh 3 202 1,9 100— 200 kh 4 478 4,5 200— 500 kh 3 823 7,8 500—1000 kh 1 930 8,8 1000 kh-on felül 2 3457 33,1 Az 1 kh-on aluli birtokosok nagy számát elsősorban a Károlyi-uradalom parcellázása okozta. Ha a két összeírást összehasonlítjuk, nem szabad elfelejteni, hogy a törpebirtokosok túlnyomó része tulajdonképpen nem paraszt, hanem kétlaki, akik Érden vagy Budapesten laknak. Ha a mezőgazdaságra vagyunk kíváncsiak, úgy el kell tekintenünk az óriási számú 1 kh-on aluli szántóföld nélküli birtokostól (ezekről lejjebb beszélünk). Ez esetben a nagybirtokhoz hasonló arányt érnek el a 100 kh-on aluli birtokok, ezek közül a 20—50 kh-as nagyobb paraszti birtokok területe a legmagasabb. Pontosabb képet kapunk, ha a birtokosok (helyi lakosok) arányát nézzük. (Sajnos a különböző népszámlálások különböző kategóriákat használnak — birtokos és bérlő.)

202