Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd
264 zsellér összesen 38 m. h. beltelket, 29 m. h. kertet, 32 m. h. rétet és 81,5 m. h. legelőt (összesen 152 holda) kapott. 41 zsellér ezenkívül legelőilletékben sem részesült. Ezek 16 m. h. beltelket, 6 m. h. medgyunkai földet és 13 m. h. kertet kaptak. (Ennek a medgyunkai földnek jogállását sokáig nem tisztázták.) Itt érdemes megjegyezni, hogy az úrbéri egyesség alkalmából 213 család rendelkezik szőlővel, melynek terjedelme V3 és 2. p. m. közt változik. 181 A földkönyv tehát befejezi a jobbágyfelszabadítás akcióját, de közben véget ér az önkényuralom is, ami néhány fontos egyéb intézkedést is jelentett a község életében. 1854-ben rendeletileg leállították az érdi iskolai körzetben az iskolalátogatást és a vasárnapi iskola megtartását. 182 Az intézkedés okát sajnos nem ismerjük, de feltehetőleg valami rendszerellenes mozgalom lehetett a háttérben. Ugyanebben az évben bővül a községi adminisztráció is, és elhatározzák egy segédjegyző felvételét 100 Ft évi fizetéssel, amelyet a községi pénztár fizet. 183 1854 augusztusában árvíz pusztított. A bicskei szolgabíró beküldi a bizottságilag felvett károk jegyzékét, hogy a község adóelengedést kaphasson. 184 1860- ban a Fejér vármegyei bizottmányba Pálházy Jakabot, Uzs Ferencet, Érdi Józsefet és Lits Gusztávot delegálják. 185 1861- ben a község lakói kérik jegyzőjüknek hivatalból való felfüggesztését, s ellene vizsgálat elrendelését. A bizottmány a szolgabírót bízza meg az ügy kivizsgálásával, de az ügy „barátságosan" intéződik el. 18e A lakosság 1830-tól 1850-ig alig emelkedik számban, ez utóbbi évben is csak 2494-en laknak itt külterületek nélkül. 1856-ban 2737, 1863-ban 3475 a lakosság száma. 187 Érdemes a lakosság anyanyelvét is összehasonlítani. 1850 1863 Magyar 345 273 Délszláv 1344 2542 Német 673 658 Szlovák 102 Zsidó 30 A fenti adatok gyors szaporodásra utalnak, ugyanakkor arra is, hogy a délszláv elem különösen gyorsan szaporodik. Hogy a konstans lakosság szaporodásáról van szó, arra mutat az is, hogy továbbra is a katolikus elem az egyeduralkodó, 1863-ban 3304 fő. Teljesen irreálisnak látszik viszont, hogy a délszláv elem több mint 50%kal szaporodik 13 év alatt, míg a magyar és német fogy. Nem valószínű az sem, hogy a községbe újabb nagyobb katolikus délszláv csoport érkezett volna. Így csak hibás felmérésre tudunk gyanakodni (valószínűleg 1850-ben) még akkor is, ha a lakosság jelentős része két-, illetve háromnyelvű, és magát esetleg hol magyar, délszláv, esetleg német anyanyelvűnek vallja. 1861-ben megépült a Budapest—nagykanizsai vasútvonal. 185 Ez lett volna az az esemény, amely a községet a főváros vonzókörébe vonja. A valóságban még közel sem látszik, hogy a főváros közelsége hatott volna