Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

1810-ben Sztovics Balázs kéri a megyei közgyűléstől, hogy Mária nővérének fiát a katonaságtól szereljék le, mert V2 jobágytelke van nővérének, és ezt nem tudja megművelni, mivel más segítsége nincs. Ha öccsét leszerelik, hajlandó más katonát állítani, a katonaruha árát megtéríteni. A közgyűlés a kérelmet pártolólag felterjeszti.

1

''

5 Nem bírálta el ilyen kedvezően ugyanez évben Czibrák Katalin két egymást követő beadványát. Azzal utasítják el, hogy még két fia is van. A második beadvány esetében még azt is megemlítik, hogy a beadványt egy Haág Eleonóra nevű nő szerkesztette, aki valóságos kereskedést űz beadványok szerkesztésével, melyért sokszor még 1000 forintot is elkér. Ezért a közgyűlés utasítja a szolgabírót, hogy Haág Eleonórát érje tetten, és tartóztassa le.

140 1841-ben a mezőváros Laczkovics Andrást katonának fogadja 160,— forintért. 140 forintot letétbe helyezték azzal, hogy majd a leszereléskor adják át, 20 Ft-ot előlegként kifizettek. 1845-ben a pénzt az előzőleg meghalt Laczkovics öccsének fizetik ki

14

' Nehezen tudjuk tisztázni, hogy a későbbi külterületeken mi volt a helyzet. Berkit gyakran emlegetik — mint már láttuk — a XVIII. sz.-ban is, de lakosságáról nem történik említés. A jegyző 1864-es jelentése szerint a régi romok közelében Batthyány Fülöp épít új majort.

140 Ugyancsak e jelentés szerint Batthyány Fülöp építtette a Fülöp-majort is.

149 Ez valószínű azért is, mert közismert az a szokás, hogy a földesúr saját utónevéről nevezi el az általa alapított majort. Tehát ez a két major 1828 és 48 között létesült. A Kutyaszállás régi épület. Mindenesetre már 1722-ben, a birtok átvételekor utasítja a prefektust Illésházy arra is, hogy ,,nézzék meg az Ebvár nevű castellumot.

150 Állítólag Batthyány ezt a vadászlakot megnagyobbította 1830 körül és lakhatóvá tette. A népi hagyomány szerint Mátyás király vadászkutyái lakhelyének tartotta, de lehet, hogy az Ebenyi testvérek várának épült. A nagy tó és vadaskert falának nyomai megvannak.

151 Ugyancsak a néphit szerint 1760 és 70 közt építették az Erla kovacot. Neve a népi etimológia szerint a délszláv Erla = sánta és Kovacz = kovács szóból ered, de magyarázták kis erecskétől, annak Erlak nevéből és a hozzácsatolt délszláv -vacz = valahova való képzős alakjából. 1874-ben a község plébánosa az erlak és ovce, úgyszintén délszláv szavakban keresi a név eredetét, e szerint a szóösszetétel sánta birkát jelent.

153 Ugyanakkorra teszik a Fekete-sas és Csillag csárda keletkezését is.

153 Ha az egykori jelentés adatainak nem is adhatunk teljesen hitelt, annyi bizonyos, hogyha a fent jelzett épületek körül telepítésekről adataink nincsenek is (kivéve mint feljebb szó volt róla, a Fekete Sas körüli néhány házról), mindezek már állhattak a reformkorban, hisz 1863-ban már „nagyon régiek" lehettek, ha több mint 100 éveseknek írják le őket.

154 Valóban mint létező kültelki településről, Benta pusztáról van adatunk. Ez állítólag Illésházyak idején molnárlak és patakmalom volt. Nevének jelentéséről feljebb már szóltunk, de más magyarázat szerint dél-