Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A válasz azt állítja, hogy egyetlen üres ház sincs a két faluban. A panasz szerint: Berki praediumról kilencedet kérnek. A válasz szerint a contractus Berki pusztára is vonatkozik. A panasz szerint eddig élvezett vagyonuktól megfosztották őket. Az uradalom szerint ez nem igaz, sőt még műveletlenül is maradtak földek, a faluban mégegyszer ennyi gazda megélne. A parasztok szerint 6, 7, 5, 4 ökröt is bírt régen egy gazda. Ma csak hármat, négyet. A régi 50 ekével szemben ma csak 20-at tudnak kiállítani. A válasz szerint Érdtől 35 ekét is ki lehetne állítani. A parasztok szerint az uradalom az új épületek építését is ingyen követeli tőlük. Az uradalom szerint ezért bért kaptak. A parasztok szerint hosszú fuvarokkal gyötrik őket. A Tiszáig kellett hordják a gabonát saját zsákjaikban. A zsákot vissza sem adták. A válasz szerint csak Ráckevéig 5 kocsi fuvart, és azt is megfizették. Panaszolják, hogy Érdre svábokat akar betelepíteni, és az érdiekkel azért bánik ilyen keményen, hogy távozzanak a faluból. A válasz szerint ez nincs bizonyítva.

70 Bár az igazságot ma lehetetlen megállapítani, annyi azonban világosan látszik, hogy a parasztok véglegesnek tűnő betelepítése után, mint országszerte, itt is könnyebben beszedi az uraság a szolgáltatásokat, amelyek, mint az egész országban, úgy itt is a parasztság helyzetének nehezebbé válását eredményezte. A szerződéseket, mint feljebb láttuk, eleinte nagyvonalúan fogalmazták de ezeket az erősebb fél (jelen esetben az uradalom) könnyen tudta a saját javára értelmezni, adott esetben magát túltenni rajta. A határ kiigazítása körül tovább folynak a perek. 1723-ban Száraz György és felesége, Daróczi Katalin ismét panaszkodnak, hogy búzájukat elhordja Tétény határából az érdi tiszttartó.

77 1755-ben Száraz György örökösei újra tiltakoznak, hogy a tétényi határ Oriáss nevű részéről az érdiek a terményt elhordják.

78 1786-ban ugyan arról értesülünk, hogy a határokat kijelölték, de a perek még 1811-ben is folytatódtak.

79 1764-ben tudjuk, hogy Martonvára (nyilván Martonvásár) és Érd possesiokban a juhászok mentesek a porció alól.

80 1758-ban panaszkodnak a lakosok, hogy a török követ átvonulása idején Érd község lakóinak egy lovát elvesztették. A közgyűlés utasítja a megyei adószedőt, hogy 26 forint kártérítést kifizessen.

81 Az uradalom elleni panaszok is gyakoriak. 1760-ban Molnárovics Judit, a hamzsabégi postamester özvegye emel panaszt.

82 1775-ben Krnezevics József azt sérelmezi, hogy házát az uradalom elvette.

83 (Sajnos a ház elvételének okát nem ismerjük.) 1761-ből való összeírás szerint 148 a házak száma. A jobbágyok közül az egésztelkesek száma 9, féltelkes 46, negyedtelkes 37, házas zsellér 56. Valószínű, hogy a 43 i

/

2 telekbe bele kell érteni a parocnia, tanító és esetleg a postamester telkét is. összes őszi vetés 1277 budai mérő, tavaszi vetés 1228 budai mérő, szőlő 765 kapás, ökör 300, tehén 141, növendékmarha 66, ló 132, juh 681, cenzus 455 forint, méhcsaládok száma 19.

84 Ebben az időben még nem tudjuk mekkora telket tekintett az uradalom egésznek (de elképzelhető, hogy már ekkor a 39 m. hold szántóval rendelkező telket).