Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Látszik azonban az is, hogy a török a palánk környékén a települést fenn akarja tartani, ezért elő is segíti a betelepülést. A falu határát is megnagyobbították ekkor, hisz bizonyos Székeiegyház pusztáról is megemlékeznek, amelynek határát érdiek művelik meg. Ebben az időben működik a feljebb említett Hamzsa bég birtokában lévő szeráj. Feltétlenül fontos fogadó lehetett, ha tulajdonosának neve ilyen sokáig fent maradt. A helység adója az 1959. évi defter szerint :*" kevert tized két kila 12 akcse búza tized 18 kila 1316 must 1000 pint 2000 borsó és bab tized 9 k 90 széna tized 20 szekér 200 méhkas tized 222 len tized 15 sertés adó 64 büntetéspénz 207 sarlópénz 17 gyümölcs tized 25 Az 1546. évi adóösszeírásban 28, 1562-ben 36 név szerepel (1546-ban 5, 1562-ben 26 kapu).

26 Károly János is közöl egy deftert 1580—1581-ből. E szerint 24 kapu után 1200 akcse, 200 kila búza után 2800 akcse, 50 kila kétszeres után 400, borsó és len után 60, méhkas tized után 100 akcse, széna árában 100, fa és széna adó után 1300, hordók után 50 akcse, must tized 700 pint után 1200 akcse, kender és len tized 200, gyümölcs tized után 150, vásár jövedelme után 380 akcse.

29 Emellett itt is szerepel Hamzsabég fogadója, melynek tartozéka egy 25 szekérre való szénát termő rét 25 darab (sic) szőlő, valamint a faluval szemben való dunai sziget, 4206 db gyümölcsfa és egy halastó (valószínűleg halászó hely). Bár közismert, hogy a török milyen keményen adóztatott, mégis a fent idézett defterek azt mutatják, hogy a helységben ekkor fejlett mezőgazdaság folyt. így búza és kétszeres termelés mellett már megindult a textilnövények (len, kender) termelése is, és fontos az állattenyésztés. Ami különösen fontos, a szőlőtermelés fejlettségéről is értesülünk az idézett defterekből, és arról, hogy más faluk, pl. Tököl bortermelése szoros kapcsolatban állhatott falunkkal, Ugyanakkor az is kiderül a defterekből —• mint feljebb írtuk —, hogy a lakosság lassan kicserélődik, a falu melletti pusztákat pedig Tétény török földesura használta a XVII. sz. végén. A töröknek fontos volt, hogy a palánk mellett legyen akkora lakosság, amely el tudja tartani a palánk őrségét. Így a pusztuló lakosság helyett folyamatosan újakat igyekezett behozni. Rendszeres és tervszerű telepítésről a török időkben tudomásunk nincs, de arról igen, hogy lassan a régi helyett új lakosság szivárgott be. Tekintve, hogy a magyar lakosság máshol is pusztult, így az elpusztult lakosság helyére a török birodalom délibb részéről délszláv lakosság szivárgott be.

30 Az érdi délszláv lakosságról érdemesebb hosszabban is beszélni, hisz a községben rendkívül fontos szerepet játszott. Számarányukkal lejjebb bővebben is foglalkozunk. A. 15 éves háború befejezése után a XVII. sz. húszas éveiben jelentek meg Fejér megyében az első katolikus délszláv telepesek, akik Boszniából és Horvátországból indultak el hosszú, új hazát kereső útjukra. Először