Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

Záborszky Miklós: ÉRD Érd 1946 óta Pest megye tartozéka. Ez előtt évszázadokon át Fejér megye kormányozta. Az utolsó két és fél évszázadban a település igen jelentős szerepet játszott Kelet-Dunántúl gazdasági életében, s ez az adottság adott lendületet a 20. századi fejlődéshez is. 1970-ben 31 188 fő lakott a városban.

1 Dinamikus fejlődését a főváros közelsége határozta meg. A Mezőföld északkeleti szegélyén fekszik, az erősen süllyedt Pannontábla szélén. A süllyedés eredménye az Érdi öblözet kialakulása. Egy másik hosszanti süllyedésterület az Érdi öblözet délnyugati szomszédságának a sóskúti pannon rögök és a Tétényi fennsík közt keletkezett. Ez a Tárnoki völgy délkeleti folytatásában a Benta-patak völgyével határos. A Pannon-tábla többi része nem süllyedt meg, hanem az északnyugat —délkeleti irányú vetődések sorozata az egységes felszínt táblarögökre szabdalta fel. Az érdi alföldi süllyedek és a Benta tektonikusán meghatározott völgye közt a nagyobb felében takart Érdbattai pannon rög fekszik. A fiatal pleisztocén vetődésekkel felszabdalt táblarögök még függőleges elmozdulást is végeztek. Az Érd—battai táblarög északnyugati irányban féloldalasan lebillent, felszínén nagy területen szétteregetett kavicstakaró foszlányait lehet megtalálni, mely a Benta-patak töréses völgyének kialakulása előtt rakódhatott le. Ez csak az újpleisztocénben következhetett be. Ezzel egyidejűleg keletkezett a Duna törésvonala. A löszborította táblarögök mai felszínalkattani jellegét a fiatal vetődések mellett pleisztocénkori és holocénkori általános letarolódás szabta meg. A pleisztocénkori normális lepusztulási folyamat kevésbé volt hatékony, s a felszíni leöblítés csak a töréses lejtőket alakította át normális lejtőkké, a lösszel fedett táblarögök felszínalkattani domborzata alig változott.

2 A község neve Erd, Erdu, Erdi (1240 körül) Terra Erd, 1271-ben, de vila Erd (1270—1272).

3 A község nevét ma is többféleképpen magyarázzák: a népi hagyomány személynévből, „magyar családtól" származtatja.

4