Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Érd

A ma inkább elfogadható magyarázat szerint az ér (vízfolyás) vagy a másik ér (véredény) köznévből számazik -d képzős toldalékkal, de elképzelhetőnek tartja a személynévből képzett eredetet is.

5 A török időktől nevezték a községet „Hamzsabég^-nek (Handzsabeck) is. A névből világosan látszik, hogy török eredetű személynév. Közismert, hogy a török idők tárgyi és szellemi maradványai milyen hamar vettek fel „romantikus színt" történetünkben, így történt ez a Hamzsabég névvel is. Károly János, a romantikus történetszemlélet késői képviselője, így írja le Hamzsabég történetét: A gonosz török egyszer elfogta a vitéz Szapáry Pétert és azt annyira sanyargatta, hogy még ekébe is fogta. Később azonban fordult a kocka, Szapáry a fogságba esett Hamzsa béggel kegyes volt. Ezért a töröknek megtetszett a magyar bánásmód, megkeresztelkedett és jámbor keresztény hívőként halt meg.

6 Egyébként jellemző, hogy Károly János — aki komoly történeti kutatást is folytatott — ráakadt a valódi Hamzsa bégre, aki azonban nem volt Szapáry Péter kortársa. Károly így azt a következtetést vonta le, hogy két Hamzsa bég létezett. Kiss Lajos etimológus Hamzsabég váráról beszél.

7 A valóság azonban sokkal egyszerűbb. Hamzsa bég egy vendégfogadó (szeráj) tulajdonosa volt.

8 Érd mellett a középkorban többször említik Berkit is. A név az országban több helyen előfordul. E név magyarázata egyszerű (berek, ligetes puszta képzős származéka). A népi etimológia a „berki" nevet a délszláv berka (cserjés, bokros vidék) szóval magyarázza. Ugyancsak a községhez tartozik a későbbi Bentapuszta. Ez a név is személynévből keletkezhetett.

9 Ez a település a római korban lakott hely, a mai Érd határában. A középkorban 1240 körül faluként említik és 1468 körül plébániával is rendelkezett. A község középkori birtokosai 1240-ben Tádé fia János, aki eladja a birtokot Mihály veszprémi comesnak. 1243-ban Mihály comes kifizetett 10 márkát a birtok és 6 szabados lakos után. 1270—1272-ben Felicián fejérvári őrkanonok jelenti, hogy Dénes comes fiai önhatalmúlag elfoglalták Mihály comes fiától ezt a helységet. 1313-ban Lipold, majd Verner fia László a birtokosok. 1347-ben Érdet, Berkit, Éber és Nadur birtokokat Tamás vajdának adja a király. Alkalmasint az előző birtokosnak magva szakadt.

10 Ezután már pontos adataink vannak; így 1448-ban Gutori Nagy Lászlónak is volt itt birtoka.

11 1455-ben Kery-i Benedek mestert bevezetik Érd possesio birtokába.

12 1511-ben pedig Beck Imre özvegye, Adviga 2 jobbágytelket zálogosított el 16 magyar aranyforintért.

13 1525-ben II. Lajos király Sárkány Ambrus országbírónak birtokrészt adományoz nemesi curiával.

14 1528-ban Sárkány Bertalan fiai, János és Ferenc, mint Berki Imre és László örökösei — (persze elképzelhető, hogy a Berki és Beck név tulajdonképpen azonos, csak az egyik esetben elírták a nevet) —, nehogy a király a Pest megyei Berki, Érd és Kőkeszi falukra donációt adjon, Nádasdy Tamást és Szálai Jánost a megnevezett falvak megszerzésétől eltiltották,

15 de ugyanebben az évben tiltakoznak az ellen is, hogy a király (í. Ferdinánd) a birtokrészt eladományozza.

16