Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

• zabból pedig 190 q volt. Egy aratóra átlagosan 6,8 q gabonarész jutott: 254 kg búza, 72 kg rozs, 218 kg árpa és 136 kg zab. A cukorrépa holdankénti szedéséért 12—15 Ft-ot fizetett az uradalom.

13 A kisközség közigazgatási szervezete 1872-ben szilárdult meg; az 1850-ben önálló adóközséggé lett település élén a bíró állott, most a községi képviselő-testület és az elöljáróság a közigazgatási teendőket, míg az ügyviteli, adminisztrációs feladatokat a körjegyzőség székhelyén, Etyeken működő vezető jegyző látta el. Lényeges változás a közigazgatás átszervezését követően nem következett be, továbbra is az uradalom gazdatisztjei kezében összpontosult a helyi hatalom. Sőt, hatalmukat megtartották az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában is. Az I. világháború vérzivatara nem kerülte el a kisközséget sem, a bevonultatásokkal, a hadifogságba esetekkel és a harctéren hősi halált halt katonákkal egyenes arányban növekedett a hadisegélyre szorultak száma. 1918 őszén 35 hadisegélyben részesülő személyt tartottak nyilván.

14 1918 őszén a közbiztonság fenntartására polgárőrséget szerveztek, a 38 főből álló alakulat 15 lőfegyverrel rendelkezett, s rendszeres őrjáratot teljesítettek a kisközség belterületén és a majorokban is.

15 A gazdasági munkákat illetően számottevő elmaradás nem volt, csupán 70 kat. hold cukorrépa maradt a földben.

16 1919 januárjában, februárjában mind türelmetlenebbé váló földkövetelő mozgalmak hatással voltak az uradalom alkalmazottaira is. Az évszázados törekvések azonban nem váltak valóra, miként 1848 tavaszán a jobbágyfelszabadítás, úgy 1919-ben a földosztás „elkerülte" a települést, az 1919 áprilisában a szocializált nagybirtok területén termelőszövetkezet alakult. A termelőszövetkezet élén az uradalom gazdasági vezetői megtartották pozícióikat. Jelentős befolyással bírtak az 1919. április 10-én megalakult munkástanácsban is, a községi direktórium elnökévé az uradalom gazdasági vezetőjét, Lüley Rezsőt választották. A községi Munkás-, Katona- és Földművestanács tagjai: Lüley Rezső, Schmiedt István, Réder István, Farkas István, Kardos István, Sefcsik József, Berkes János, Izinger Antal, Zanker Guido. Praszler Sándor, Hollósi János A községi direktórium elnöke Lüley Rezső, tagjai: Schmiedt István és Zanker Guido}

1 A Tanácsköztársaság leverését követően megtorlásra a kisközségben nem került sor. A munkáshatalom 133 napja elevenen élt a gazdasági cselédek tudatában, de a történelem igazságszolgáltatása csak egy negyedszázad elmúlta után következett be. Az uradalom cselédjei nem részesültek a Nagyatádi-féle földreform során kiosztásra került földekből, földéhségüket azzal elégítette ki az uradalom, hogy évente 60—70 kat. hold földet adott ki részes művelésre.

18 A szociális ellentétek a gazdasági válság (1929—1933) idején ismét elmélyültek: amíg az uradalom nagyobb megrázkódtatás nélkül élte át a dekonjunktúrát, addig az ott dolgozó gazdasági cselédek és napszámosok helyzete nagymértékben rosszabbodott. Életkörülményeik fokozatosan