Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

politikai magatartásának elbírálását a nemzeti bizottság hatáskörébe utalták. A képviselő-testület jogkörét gyakorló Vassányi főjegyző rendkívül körültekintően látta el feladatát: a demokratikus pártok és a nemzeti bizottság egyetértésével február 10-én kinevezte Bogdán Józsefet a község .bírájává. Willinger Józsefet törvénybíróvá, Patrovics Jánost közgyámmá, ^Szálai Sándort pénztárnokká és 10 etyeki lakost elöljáróvá.

105 Közvetlenül a kitelepítés megkezdése előtt, 1946. február 14-én jelent meg a község autonómiáját felfüggesztő belügyminiszteri rendelet. A képviselő-testület tevékenységének szüneteltetése nem eredményezett válságot a közigazgatásban: a kinevezett elöljárók megkezdték feladataik ellátását és működtek a korábban megalakult bizottságok is. Megkezdődött a német nemzetiségű lakosok — a kor általános szóhasználata szerint -— a svábok áttelepítésének előkészítése. A kitelepítés helyi problémáinak elemzése előtt rá kell mutatnunk arra, hogy a magyar kormány a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciájának határozata szellemében járt el. Anglia, Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormánya megegyezett abban, hogy „Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak, vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére intézkedéseket kell foganatosítani." 1945. december 29-én jelent meg a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepüléséről szóló kormányrendelet. A rendelet szerint „áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálási összeírás alkalmával (1941) német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt."

100 Az 1941. évi népszámlálás során német anyanyelvűnek 3153, közülük német nemzetiségűnek 2307 lakos vallotta magát. Eggenberger vezető jegyző 1945. július végén részletes kimutatást készített a lakosság nemzeti megoszlásáról.

10

' (A magyar anyanyelvű lakosság létszámának növekedése a betelepítés eredménye): Magyar anyanyelvű 1337 fő (32%) Német anyanyelvű, de magyar nemzetiségű 774 fő (19%) Német anyanyelvű, német nemzetiségű, de nem volksbundos 672 fő (17%) Német anyanyelvű, német nemzetiségű és volksbundista 1355 fő (32%) Szembetűnő az 1941. és 1945. évi adatok közti különbség, az utóbbi statisztikát azonban az áttelepülésre kötelezettek névjegyzékének összeállításánál nem vehették figyelembe. Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye területére kinevezett áttelepítési miniszteri biztos irányította a svábok kitelepítését. Február 17-én utasította a község elöljáróit, hogy a járműveket foglalják le, és a jegyzői irodában 7 órától 22 óráig tartsanak ügyeletet. Középületben, lehetőleg az iskolában rendezzék be az áttelepülők gyűjtőállomását. Biztosítsák a kitelepítés idejére a helységben tartózkodó karhatalmi század, valamint közel 100 tisztviselő elhelyezését. Nagyfokú körültekintést igényelt a svábok ingó és ingatlan vagyonának összeírása. E munka elvégzésére mozgósítot-