Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

osztás első szakasza, melyben a községi igényjogosultakat elégítették ki, befejeződött. De felosztásra várt még 2377 hold szántó, 199 hold legelő. 130 hold rét, 25 hold kert és 297 hold szőlő. Ezen adatok felsorolása után azonban vissza kell térnünk a mezőgazdasági cselédeknek kiosztott földek problémájára. Családonként 2,7 holdat kaptak, mert gazdasági erejüket tekintve nagyobb terület művelésére nem voltak képesek.

97 Megállapításunk csak a tárgyi időszakra vonatkozik, ugyanis folyamatosan bővült — a családtagok számától függően 8—15 holdig — a részükre kiosztott terület. A község általános gazdasági viszonyait elemzi az a helyzetjelentés, amelyet Eggenberger István, az Etyekre visszatért vezető jegyző állított össze. Április végén a lakosság lélekszáma 3527 (1944. november 1-én: 3668), a részben, illetve teljesen ellátatlanok száma 2115, s az elöljáróság önerőből a közellátás gondjait nem tudta csökkenteni. Támogatásra volt szükségük: 131 q lisztre, 877 kg zsírra vagy olajra. Jelentős volt az állatállomány pusztulása. A jelentés időpontjában 61 lovat, 2 ökröt, 86 tehenet, 3 üszőt, 8 borjút, 9 anyakocát, 22 süldőt, 18 malacot, 9 szamarat, 188 szárnyas háziállatot írtak össze. Az igásállatok hiánya gátolta a mezőgazdasági munkavégzést, a rendelkezésre álló 4 traktor sem volt rendszeresen üzemképes. Ugyanakkor a talaj műveléssel összefüggő problémák mellett a vetőmagellátás is gondokat okozott. 2672 hold szántó hevert parlagon, mert nem tudták felszántani, bevetni. Ősszel 1242, tavasszal 820 hold gabonát, 410 hold kukoricát, 210 hold burgonyát vetettek.

98 Eggenberger István vezető jegyző visszatérésével megszilárdult a jegyzői hivatal tevékenysége. Valamennyi lényeges változásra reagáltak, nem szakadtak el a néphatalmi szervek munkájától sem. Az ügyviteli és ügyrendi feladatokat a. segédjegyző, 2 díjnok és 1 kisegítő látta el. Mégsem volt szilárd a közigazgatás, a képviselő-testület ós az elöljáróság egyes tagjaival szemben bizalmatlanok voltak a demokratikus pártok tagjai. A közigzgatás felügyeletét a nemzeti bizottság látta el. Határozatot hoztak a testület kibővítéséről is. Tagjai közül a községben működő pártokat — MKP, SZDP, FKGP — és a szabad szakszervezetet három-három fő képviselte. Objektív okok miatt továbbra sem vettek részt a bizottság munkájában az NPP és a PDP tagjai. A nemzeti parasztpárt helyi szervezetét az Erdélyből kisebb csoportokban érkező székely telepesek már megalakították, de csak végleges megérkezésük után nevezhették meg delegáltjaikat. Viszont a polgári demokratákról azt jegyezték meg, hogy pártszervezetük „valószínűleg nem is lesz". Személyi ügyekkel is foglalkozott a nemzeti bizottság; a német nemzetiségűek keresték fel a testületet, hogy igazolják magatartásukat. Érdemben nem tárgyalhatták a Volksbundosok problémáit, a szervezet tagjai részben a Székesfehérvári Népbíróság előtt feleltek tetteikért, részben a Váli járás Igazoló Bizottsága, folytatott ügyeikben vizsgálatot. Elszigetelésükre is történt kísérlet; a nemzeti bizottság az utcán és a hivatali helyiségekben megtiltotta a német nyelv használatát.

99 A közigazgatás újjászervezésének feladata is a nemzeti bizottság tagjaira hárult. Május 31-i ülésükön döntöttek arról, hogy a megalakítandó képviselő-testületbe 10 főt az MKP, 10 főt az SZDP, 6 főt az FKGP, 6 főt az NPP és ugyancsak 6 főt a Földmunkások Szabad Szakszervezetének tagjai közül választanak. Június 3-án került sor a képviselő-testület meg-