Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

alakítására, az elöljáróság tagjainak megválasztására. A konstruktív szellemben zajló ülésen Holczer Antal kereskedőt (SZDP) a község bírájává, Rack József kisbirtokost (MKP) törvénybíróvá, Mohr Antal kisbirtokost (FKGP) pénztárnokká, Fischer Mihály kisbirtokost (FKGP) közgyámmá választották. A 10 elöljáró között 2 kisbirtokos, 4 újbirtokos, 1 kovács, 1 hentes és mészáros, 1 kocsmáros, 1 vegyeskereskedő foglalt helyet. Közülük négyen a kommunista, hárman a szociáldemokrata, ketten a kis. gazdapártnak voltak tagjai, s a nemzeti parasztpártot — a fentebb említett okok miatt — egy fő képviselte.

100 Etyek község képviselő-testületének tevékenységéről nem alkothattunk részletes véleményt. Nem tudjuk pontosan rekonstruálni, még az elöljáróság iratai alapján sem, hogy milyen ügyeket tárgyaltak, tagjai milyen aktivitással képviselték a község érdekeit. Ugyanis a képviselő-testület ülésjegyzőkönyvei megsemmisültek, csupán két jegyzőkönyvi kivonat dokumentálja tevékenységüket. A képviselő-testület megalakulása utáni időszakban is a nemzeti bizottság bizonyult a demokratikus átalakulás hajtóerejének. Nehéz körülmények között végezte munkáját a földosztó bizottság: a május első felében megkezdett földosztás revíziójára a Fejér Megyei Földbirtokrendező Tanács utasításai alapján került sor. Szeptember végén befej eződöt* a korábbi parcellázások felülvizsgálata. Az adatok jelentős változásról tanúskodnak: a földreform céljaira igénybe vett terület összesen 5965 hold, melyből 4165 hold megváltás alá tartozó, 1800 hold pedig elkobzott terület. A községi földigénylők közül 188 (korábban 213) családfő igényjogosultságát ismerték el. Összesen 1539 holdat osztottak ki közöttük, későbbi kiosztásra tartalékoltak 250 holdat.

101 A zavartalan birtoklás feltételei tehát nem alakultak ki, és a telepesek első csoportjainak megjelenésével feszültté vált a helyzet. Ujabb konfliktusok alakultak ki. Nem volt kielégítő a mezőgazdasági munkavégzés sem. Lényeges változást a termelési bizottság sem tudott elérni: a nyár derekáig 919 hold kivételével megművelték a földeket, de az 1944. évihez viszonyítva is csökkent intenzitással. Júniusban is vetett még a lakosság, különösen a májustól folyamatosan érkező telepesek voltak nehéz helyzetben: vetőmaggal, igaerővel nem rendelkeztek. Támogatta az új birtokosokat, a telepeseket, a júniusban megalakult Etyek és Vidéke Gépüzemi és Termelési Szövetkezet. Kezelésbe vette a megváltott ingatlanokhoz tartozó összes fel nem osztható gazdasági felszerelést: a traktorokat, cséplő-, vető- és magtisztító gépeket, az uradalmak gépjavító műhelyeit. A szövetkezet 7 üzemképes, 3 javítást igénylő traktorral, 1 üzemképes gőzekével, 6 cséplőgéppel, 4 elevátorral rendelkezett, összesen 11 alkalmazottal — 2 hivatalnok, 2 ekevezető, 1 szénhordó, 2 gőzekefűtő, 3 traktoros, 1 juhász — kezdte meg tevékenységét. Gondot okozott a szakemberhiány, több esetben alkalmi traktorvezetők végezték a szántást. A kezdeti nehézségek ellenére felkészültek a cséplésre, az őszi betakarításra és talaj művelési munkára. Az év folyamán a szövekezet taglétszáma elérte a 320 főt.

102 Az őszi betakarítási munkák középpontjában a szüret állott, hiszen a 850 holdas szőlőterület jó termést ígért. A hegyközség bevallása alapján 300 q borszőlőt értékesítettek, és 11 000 hektoliter mustot szüreteltek. A község gazdasági erejéhez mérten kedvezően alakult az őszi talajművelés