Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

nemzetiségűnek viszont a népesség 57,2%-a (2307 fő). Különösen a II. világháború éveiben gyarapodott a helyi szervezet taglétszáma. Tömegbázisát a német nemzetiségi lakosság alkotta. Törpebirtokosok — főképp szőlőművelők — és nincstelenek a nagyobb darab kenyér reményében lettek a fasiszta eszmék kiszolgálói. Magatartásukat súlyosbította, hogy az SStoborzások során többen önként a gyűlölt katonai szervezet tagjai lettek. 1945 áprilisában, amikor napirendre került a községi földigénylő bizottság megalakítása, a VoZksbtmd-tagok névjegyzéke, következésképpen az elkobzásra ítélt birtokok száma nem volt ismert. (A helyi szervezet vezetői 1944 december elején megsemmisítették, illetve menekülésükkor elvitték az iratokat). E problémakör megoldatlan volta előre jelezte, hogy akadályokba ütközik a föld- és házhelyigénylők összeírása, a földosztás végrehajtása. Április 15-én megalakult a községi földigénylő bizottság, melynek elnöke Fejes Ádám református lelkész lett; az ödön-majoriakat 2, a botpusztaiakat 5, a község belterületén lakó föld- és házhelyigény löket 22 fő képviselte. Sajátos módon nem a bizottság végezte az igénylők összeírását. Továbbra is az elöljáróságot bízták meg a névjegyzék elkészítésével. Hamarosan fellángoltak az ellentétek; április 18-án az átvett névjegyzéket felülvizsgálták. Döntöttek a VoíJcsbund-tagok földjeinek elkobzásáról, és az igénylők sorából törölték a szervezet tagjait. Meg kell jegyeznem, hogy a bizottság nem rendelkezett a VoZksbund-tagok névjegyzékével. Döntésük tehát esetleges volt, ezért az elutasítottaknak, az elkobzásra ítélt birtokok tulajdonosainak biztosították annak lehetőségét, hogy „két megbízható nem bundos és egy bundos" lakossal igazolják: nem voltak tagjai a Volksbundnak. A bizottság ülésén kirobbant ellentétek arra késztették Fejes Ádámot, hogy lemondjon. Hivatásával összeegyeztethetetlennek tartotta az elnöki feladatok ellátását. Lemondását azonban nem fogadták el, mert személyében látták a földosztás igazságos végrehajtásának biztosítékát. Korántsem volt zavartalan a bizottság tevékenysége, s a testület több tagjának személye ellen a nemzeti bizottság elnöke tiltakozott. Tildy István miniszteri biztos feloszlatta a községi földigénylő bizottságot azzal az indokolással, hogy összeírták a volksbundistákat és tagjai között német származásúak, politikai szempontból megbízhatatlan személyek voltak. A jegyzőkönyvek bizonyítják: az összeírást az elöljáróság végezte, s azt a földigénylő bizottság felülbírálta április 18-án és 20-án tartott ülésén. A névjegyzékből töröttekre vonatkozó forrás nem maradt fenn, de az bizonyos, hogy gyakorlati intézkedéseket hoztak a földosztás megkezdésére, sőt, a betelepítés kérdésében is megfogalmazták álláspontjukat.

96 A személyi összetételében új községi földigénylő bizottság megalakítására április 24-én került sor. Elnökévé Somló Imrét (alias Farkas Béla) választották, aki megtartotta a nemzeti bizottságban betöltött elnöki tisztségét is. A korábban összeírt 561 igénylő közül 213 személy igényjogosultságát ismerték el, s 327 birtokot ítéltek elkobzásra. Rendkívül dinamikusan láttak hozzá a földosztáshoz — gyakorlatban a földigénylő bizottság földosztó bizottsággá alakult át; — május első hetében 2271 hold földet parcelláztak, 45 mezőgazdasági cseléd 121 hold, 140 kisbirtokos 2100 hold, 24 iparos és kereskedő 43 hold, 4 tisztviselő 7 hold földet kapott. A föld-