Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

tok vásárlása céljából is felkeresték a fővárost. Ödön-majorban az üzemi bizottság vezetésével megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. 100 hold árpa, 100 hold zab, 200 hold kukorica, 100 hold borsó, 130 hold len, bab, köles, napraforgó vetését tervezték, összeírták a vetőmag- és az üzemképes erőgépek üzemanyag-szükségletét. A kisbirtokosok és szőlősgazdák is hozzáláttak a földek műveléséhez. De a súlyos igaerőhiány akadályozta a munkavégzés kibontakozását. Nem tudta a gondokat enyhíteni az elöljáróság sem; vetőmagot, igaerőt a környező falvakból sem pótolhatták, mert azok is hasonló problémával küzdöttek.

94 Megkezdődött a demokratikus pártok helyi szervezetének kiépülése: a legaktívabbnak a kommunista párt bizonyult, április 1-én Farkas Béla vezetésével már működött a pártszervezet. Az SZDP, az FKGP és az NPP alapszervezeteinek megalakulásáról nem maradtak fenn adatok, csupán a szociáldemokraták zászlóbontására utaló feljegyzés található a községi elöljáróság irataiban: április 4-én és 11-én Willinger József a „szociáldemokrata párt ügyében" Budapestre távozott.

95 A demokratikus pártok szervezeteinek folyamatban levő kiépülése megnehezítette a nemzeti bizottság létrejöttét. Szervezett politikai erőként a kommunisták követelték a testület megalakítását. Erőfeszítésük eredményeként április első hetében már működött a nemzeti bizottság. Tagjainak pártállásáról az állapítható meg, hogy az MKP, az SZDP és az FKGP képviselői vettek részt a testület munkájában. Viszont az NPP és a PDP nem képviseltette magát, ugyanis e pártok szervezetei még nem jöttek létre. A nemzeti bizottság tevékenységének kezdeti időszakában a demokratikus átalakulást meghatározó rendeletekkel ismertette meg a lakosságot. Elsősorban a földreformmal. És a külterületeken meg is kezdődött a földigénylők összeírása. Bot-pusztán 36, Richárd-majorban 29, Háromrózsapusztán 6, Ödön-majorban 35 családfő igényelt földet, általában 15 holdat. A földreformmal gyökeres átalakulás bontakozott ki. Hatása a gazdasági, politikai szférán kívül döntő volt a birtokviszonyokra is. 1944-ben a föld nélküli családok száma: 393. Az 1— 5 holdas gazdaságok száma: 294, a megművelt terület 639 kh 5— 25 „ „ „ 203, „ „ 3248 kh 25— 50 „ „ „ 21, „ „ 735 kh 50— 100 „ „ „ 1, „ „ 70 kh 100— 200 „ „ „ 1, „ „ 103 kh 1000—3000 „ „ „ 2, „ „ 4165 kh A megművelt terület összesen: 8960 kh ,,A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról" szóló kormányrendelet értelmében igénybe vették a község határában levő uradalmakat, a Székesfehérvári Káptalan és MetternichSándor Klementina hercegnő birtokát, összesen 4165 hold földet. Elkobzás várt a hazaárulók, a nyilas, fasiszta vezetők, a Volksbunö,tagok birtokaira. A földreform elkobzásra vonatkozó rendelkezése Etyeken igen élesen jelentkezett. Ugyanis a zömében német nemzetiségű és német ajkú lakosság körében a „nagy német" propaganda hatására igen sokan léptek be a Volksbundba. Az 1941. évi népszámlálás adatai alapján német anyanyelvűnek vallotta magát a lakosság 78,2%-a (3153 fő), német