Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

Etyek közigazgatásában fordulópontot jelentett a közigazgatás egyszerűsítéséről, valamint a kis- és nagyközségek pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról szóló belügyminiszteri rendelet. Ekkor vetődött fel konkrét módon Bot kisközség Etyekhez csatolása. Az egyesítést elősegítő tényezők közül első helyen kell kiemelni, hogy 1872-től a körjegyzőség székhelye Etyek, itt látják el a közigazgatási teendőket, az adóbefizetéseket, az egészségügyi szolgálatot, s a közszükségleti cikkeket is a nagyközségben szerezték be a kisközség lakói. 1927. március 31-én csatolták Bot kisközséget Etyekhez. Ugyanekkor egészítették ki a képviselő-testületet is. Lüley Rezső uradalmi intéző, Csallner Viktor uradalmi ellenőr, Izinger Antal uradalmi bognár és Negro Tibor uradalmi segédtiszt lett az etyeki képviselő-testület tagja. Módosították a nagyközség szervezeti szabályrendeletét: 38 főre emelték a képviselő-testületi tagok számát (19 virilis, 19 választott) is. Változott az elöljáróság összetétele is: a községi bíró, az önálló hatáskörrel rendelkező jegyzők (közigazgatási és adóügyi), a törvénybíró, a 10 tanácsbeli esküdt, a közgyám, a pénztárnok és a községi orvos látta el a nagyközség elöljáróságának feladatait.

77 A község történetében az 1920-as évek közepétől a nemzetiségi kérdés, pontosabban a német ajkúak politikai, gazdasági és kulturális viszonyai kerültek előtérbe. Kezdetben kulturális téren jelentkező mozgalom mindinkább politikai szervezetet öltött, s a 4—5 emberöltőn át lojalitását bizonyító német ajkú lakosság a feléledő pángermán eszmék hatására szembekerült a magyar nemzeti érdekekkel. A német ajkúak természetes asszimilációja megtorpant, igen erőteljes népi német tudat alakult ki. Ennek voít következménye, hogy állandósult a két évszázadon át együtt élő magyar és német lakosság konfliktusa. Nemzetiségi viszonyok Év összlakosság Magyar % Német % Megjegyzés 1900 2946 427 14,50 2519 85,50 A magyarok lakta 1910 3114 388 12,50 2726 87,50 Bot kisközséget 1920 3311 594 17,05 2717 82,05 1927-ben csatolták 1930 4004 867 21,80 3137 78,20 Etyekhez Nem a magyar hatóságok részéről volt tapasztalható a nemzetiségi kérdésben oly gyakran feléledő türelmetlenség, az ellenforradalmi rendszer az 1868-as liberális nemzetiségpolitikát tartotta megvalósítandónak, elhatárolta magát az erőszakos asszimilációtól, s a konszolidáció a nemzetiségi politika terén is megvalósult: az 1923-ban közzétett ún. Bethlenféle nemzetiségi rendelettel, majd a nemzetiségek közjogi helyzetét az 1924. évi II. tc. kodifikálta. 1922 nyarán a magyarországi németek ügyeinek intézésére kormánybiztosságot hozott létre a minisztertanács. A kormánybiztosság élére kinevezett Steuer György feladata volt a német ajkúak gazdasági, kulturális,