Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

sültek az új telepítések tulajdonosai, ellenálló amerikai szőlőalanyok honosodtak meg a szőlőhegyeken. A filoxéra mellett 1892-ben megjelent a peronoszpóra, e gombabetegség ellen csak a permetezés nyújtott védelmet, így a századfordulóra igen költséges, munkaigényes termelési ággá vált a szőlőművelés. Az etyeki szőlőbirtokosok érdekeik védelmére hegyközségi szervezetbe tömörültek, a hegyközség felügyelete alatt 754 hold 1460 négyszögöl szőlőterület állt. Az új telepítésekkel, a termelési költségek növekedésével öszszefüggő kiadásokra kölcsönöket vettek fel a szőlősgazdák. Elsősorban az Etyeki Segély Egylet, amely Czimbál Ferenc igazgatása alatt takarékpénztárrá alakult, nyújtott hiteleket. A szőlőtulajdonosok áldozatos munkája a századfordulón hozta meg a kívánt eredményt, az etyeki bort Törley József budafoki pezsgőgyára vásárolta fel. Kialakult a borkereskedelemből élők csoportja, a borügynökök a pezsgőgyártáshoz szüskéges alapanyagot közvetítették a termelőktől a felhasználóhoz/'

9 Növekvő gazdasági gondok közepette a politikai küzdelmek a néppárt színre lépésével erősödtek fel a községben. Helyi szószólójuk Magdics István esperes plébános volt. Fellépésük nem maradt hatás nélkül, a függetlenségi párt hívei igyekeztek ellensúlyozni befolyásuk megnövekedését. Olyan személyiség állt a függetlenségiek élén, mint Czimbál Ferenc, aki az Etyeki Olvasókör tagságát győzte meg a néppárt tömegbefolyásának megakadályozásáról. Az Etyeki Olvasókör 1888-ban alakult, s célkitűzéseiket alapszabályban rögzítették: ,,az olvasás, társalgás, kölcsönös eszmecsere, népszerű felolvasások által a művelődést előmozdítani és a hazafiságot magyar szellemben ápolni és nevelni." Kettős feladatot töltött be tehát az egyesület, egyrészt a maga szerény eszközeivel igyekezett elősegíteni a német ajkú lakosság asszimilációját, másrészt választóképes tagjait mozgósította az országgyűlési választások idején. Lényegében az Etyeki Olvasókör ellensúlyozására alakult meg 1894 májusában az Etyeki Katolikus Polgári Olvasókör, az egyesület a néppárt helyi híveit tömörítette, s széles körű agitációs munkát kezdett meg 1895-ben.

50 A millenniumi ünnepségek — ha rövid időre is — csökkentették a politikai küzdelmek élét. Etyek lakossága május 17-én emlékezett meg a honfoglalásról. A község tanácstermében tartott díszközgyűlés szónoka Magdics István esperes plébános volt, ő celebrálta az ünnepi szentmisét is. Délután népünnepélyen vett részt a lakosság, este pedig a katolikus polgári olvasókör emlékezett meg a magyar nép múltjáról. ,,Az öröm és lelkesedés általános volt, bizonyságul annak, hogy Etyek lakossága, ha nagyobbrészt németül beszél is, de szíve magyar" —• összegezte a nap eseményeit a Fejér megyei Napló tudósítója. 1896 augusztusában minden korábbinál erőteljesebben kezdődött meg a választók megnyerése. Az 1892-ben összeállított választói kataszter adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az országgyűlési választások igen szűk réteget érintettek: az összlakosság — 2745 fő — csupán 6,2%-a — 170 fő — rendelkezett választójoggal, mégis a választások idején fellendülő politikai mozgalmak, a pártok képviselőinek beszédei nemcsak egy szűk réteg állásfoglalására hatottak, hanem a választójoggal nem rendelkezők magatartását, közhangulatát is befolyásolták. Augusztus 9-én Apponyi Géza gróf, a néppárt egyik országos vezetője tartott programbeszédet, október 20-án a függetlenségi párt jelöltje, Lits Gyula sietett ellensúlyozni a nép-