Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

párti propagandát. Egyik párt sem tudott többséget szerezni a választók körében. Közel 50%-uk támogata a néppártot, s Lits Gyula Czimbál Ferencnek, a takarékpénztár igazgatójának támogatásával a függetlenségi eszméknek nyerte meg a választók felét.

51 A néppárt és a függetlenségi párt hívei között kirobbant ellentétek az országgyűlési választások után a római katolikus iskola ügyében csúcsosodtak ki. Erre az iskolaszék 1898. augusztus 15-i határozata adott alkalmat, ugyanis az iskolaszék a vezetése alatt álló iskolát 1899. január 1-től a politikai község támogatása nélkül, kizárólag a római katolikus vallású lakosok által fizetendő iskolaadó igénybevételével akarta igazgatni. Etyek képviselő-testülete e határozatot tudomásul vette, s az 1899. évi költségvetésből töröltette az iskolai kiadásokat. Meg kell azonban állapítanunk: az iskolaszék határozata nem volt megalapozott, mert saját hatáskörben nem tudta biztosítani az iskola fenntartási költségeit: a tanítók fizetését, a tanszereket, a tüzelőanyagot, az épület karbantartását. Kényszerhelyzetbe jutott a politikai község, s a korábbi gyakorlatnak megfelelően gondoskodott az iskola fenntartásáról, biztosította az oktatás zavartalan menetét. Évente változó mértékű, a községi egyenesadótól függően 15—18%-os iskolai pótadót állapított meg. Czimbál Ferenc képviselő-testületi tag olyan értelmű határozatot sürgetett, hogy a politikai községre csupán 5%-os iskolai pótadót vessenek ki, mert a politikai község nem vállalhatja a római katolikus egyházközség tagjaira háruló terheket. Ezt követően kölcsönös vádaskodások kezdődtek, részben az iskolaszék, részben a képviselő-testület között, de az iskola ügye mindinkább Magdics és Czimbál politikai ellentétévé fajult. Czimbál Ferenc koncepciójába inkább beleillett egy állami iskola, mint egy római katolikus, márcsak azért is, mert őt gazdasági kérdések kötötték le, s ezek megvalósításához szüksége volt a község támogatására, anyagi erőforrásaira. Gazdasági elképzeléseinek homlokterében egy, a községben átvezető vasút megvalósításának terve állt. Megvalósítására két alternatívát dolgozott ki: a minimális programban a Herceghalomtól Etyekig építendő "zárnyvonal szerepelt, a nagyobb szabású tervet a fiumei vasútvonalhoz kapcsolta oly módon, hogy Székesfehérvár—Pákozd—Pázmánd—Vál— Etyeken át vezetendő vasútvonal Torbágynál csatlakozik a budapesti fővonalhoz. Az előbbi koncepció kivitelezése érdekében 1907-ben a járás székhelyén, Válón tanácskoztak az érdekelt községek képviselői. Mindkét tervezet — az általános pénzhiány miatt meghiúsult, sőt, Fejér vármegye sem lelkesedett a szárnyvonalak kiépítéséért, mert a Székesfehérvár— Bicske, valamint a Székesfehérvár—Sárbogárd helyi érdekű vasútvonalak átadásával megoldottnak tekintette a megye vasúti közlekedését.

02 A római katolikus iskola fenntartásának kérdését tehát a vasútépítési tervek is motiválták, miután azok meghiúsultak, lassan elcsitult az iskolaszék és a képviselő-testület közti ellentét. Azzal zárult a konfliktus, hogy az 1898 előtti állapotot állította helyre a vallás- és közoktatásügyi miniszter: az iskola fenntartása a politikai község feladata és továbbra is segélyeznie kellett a községben működő református népiskolát is.

53 Községi szinten jelentősnek mondható beruházások valósultak meg a század első éveiben.Felépült az orvos lakása, személyes tulajdonú gyógyszertár kezdte meg működését, s felépült a két helyiségből álló járvány-