Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

1762. évi úrbéri felosztás szüntette meg a különállást, illetve ekkorra szűntek meg a két közösség falurészei közti különbségek. Az 1748—1751. között érkezők már nem kizárólag németek, hanem katolikus magyar családokkal is találkozunk. Ez a népesség létszámában alatta marad a korábbiaknak, közös jellemzőjük az, hogy valmennyien katolikusok és a német közösségbe olvadnak. 1751-ben a magyar falufélen 53 telkes jobbágyot találunk. Egésztelkes: 8 jobbágy 47 család kálvinista Féltelkes: 19 jobbágy 1 család lutheránus Negyedtelkes: 26 jobbágy 5 család katolikus Két kovácsmestert találunk a magyar közösség tagjai között, az egyik egésztelkes, a másik féltelkes. Ugyanitt él az uradalmi vinceüér (negyedtelkes) és a mészáros (féltelkes) is. A német falufélen 51 telkes jobbágy és 9 házas zsellér él. Közülük 15 családfő az összeírást megelőző években (1748—1749) települt: 12-en negyedtelket, 3-an pedig féltelket kaptak az uradalomtól. Másképpen alakult az arány a házas zsellérek esetében; itt 1 családfő volt „régi subditus" 8 pedig újonnan települt. Ehhez a réteghez azonban 5 mesterember tartozott. Nevezetesen: 1 takács, 1 kőműves, 1 kádár, 1 szabó és 1 csizmadia. Továbbá a házas zsellér státusú subditusok között szerepelt Lenninger János kirurgus (seborvos) is.

23 A XVIII. század közepén a községben — a magyar és a német falufélen együttesen — 9 egész és 1 negyed pusztatelek léte azt bizonyítja, hogy a benépesítés kisebb mértékben ugyan, de tovább folytatódott. Ügy tűnik; az uradalom csak arra ügyelt, hogy az újonnan érkezők a katolikus vallást kövessék. Az uradalom és a kálvinista magyarok közötti ellentétek közel négy évtizedre elcsendesedtek. Az 1723-ban elvett templomuk helyett sövényből font oratóriumot építettek. A katolikus templom újjáépítéséhez Esterházy Imre veszprémi püspök és a jezsuiták komáromi rendháza adott segítséget: az egyhajós templom gerendamennyezettel, kórusa fából épült, kőből épített tornyát két haranggal látták el. Főoltárán Visitatio képe, mellette Szent Ignác és Szent Kosztka Szaniszló képe függött. 1733-ban a templom felszerelése hiányosnak bizonyult, a persely pénzből évente 10 Ft volt a jövedelem. Elhanyagolt állapotban volt a plébánia épülete is. 1748ban az Ausztriából érkezett Fridi Mátyás plébános jövedelme meghaladta a 92 Ft-ot. 1733-ban a katolikus tanító háza „igen nyomorúságos" állapotban összedőléssel fenyegetett, az iskolamester évi jövedelme 22 Ft 55 dénár. 1748-ban Mayzermann (Mayer) János, aki Szent György napján érkezett a faluba, nem tanított, mert csak készülőben volt az iskola épülete. Az oktatás tárgyi feltételei tehát igen hiányosak volak, s nem változtak azzal sem, hogy felépült a tanító 2 szobás háza, amelyből az egyik az oktatás céljait szolgálta. 1770-ben Szabó István 25 katolikus gyermeket tanított írni és olvasni. A református tanító, Király Mihály pedig 15 gyermeket oktatott a téli hónapokban.4 Egésztelkes: Féltelkes: Negyed telkes: 3 jobbágy 23 jobbágy 25 jobbágy