Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

a földek művelését, a szőlők telepítését. Konszolidált állapotokat tükröz az 1745. évi uradalmi összeírás: „Ezen Helségnek az Szántó fölgyei 3 Telekre vannak. Az egyik Zambék felé, melyben minden Embernek vagyon 7 fölgye, egész Helesnek 42 pozsonyi mérő alá, a másik Telek Sóskút felé, melyben vagyon minden Embernek 11 fölgye, egész Helesnek 55 pozsonyi mérő alá. Az harmadik Telek Gyúró felé, melyben vagyon minden Embernek 7 fölgye, az egész Helesnek 28 pozsonyi mérő alá; fél és fertálos ad proportionem. Vagyon Réttye, Bia felé 2 Nyilas és Fütel völgyében 2 nyilas. Egész Heles takaríthat 4 szekér szénát, fél és fertályos ad proportionem. Vagyon az Uraságnak mind az három Teleken egy-egy fölgye. Zsámbék felé való Telekben 4 pozsonyi mérő alá az magyarok részére, 21 pozsonyi mérő a Németek részére. Sóskút felé való Telekben az Magyarok részére 42 pozsonyi mérő alá, az Németek részére 21 pozsonyi mérő alá. Az harmadik Telekben az magyarok részére 40 pozsonyi mérő alá, az Németek részére 23 pozsonyi mérő alá. És ezen 3 Telek egyik Őszi, a másik Tavaszival ell vettetik minden Esztendőben, a harmadik Ugarnak marad. A Tisztnek vagyon egy Hel után való fölgye minden osztálban, ház sorjában; melyekben vethet annyit, mint egy egész Heles. Vagyon az Uraságnak 12 napi Kapálló Szőlleje, a Tisztnek vagyon egy szőlleje 2 napi kapálló és egy 1/2 napi kapálló, mely szöllők szökött Jobbágyoktul maradtak és az Tisztek az ultátul fogvást bírták. Az Uraságnak nincsen Réttye, hanem az magyarok adnak 15 szekérrel minden Esztendőben. A Tisztnek vagyon 2 réttye, egyik Fütel völgyében a másik Candiában, mindeniken 4—4 szekér szénát takaríthat. Se malom, se Erdeje nincsen. Vagyon egy Nemes Ember egész helet bír, fizet az Urasághnak Florenos 20 és egy rúgott üszőt, az Helség közé semmit. A mészáros az Uraságnak . . . font fagyút, a falunak Florenos 15, 30 font fagyut, az Pásztorok számára 2 harmadfű bőrt, fél helet bir. Kovács semmit sem ád, fél helet bir. Vagyon 3 Árendássá az Uraságnak, mindenik ád FI. 6, a falu közé semmit, semmit sem birnak az Házakon kivül. Az Praedikatornak vagyon minden Telken egy-egy földgye, 9 pozs. mérő alá. A Pásztoroknak 6 pozs. mérő alá, melyeket az falu Conventiókbul el szokott vetnyi. Tisztelendő Plebanus Uramnak egész helyre, a Mesternek 1 fertály fölgyök és Réttyek vannak."

22 Az idézett összeírás nemcsak a betelepedés, hanem a gazdálkodás szempontjából is fontos dokumentum. Első ízben tartalmaz adatokat a majorsági gazdálkodásra. Jóllehet a házi kezelésű birtoktest nem haladta meg a 75 holdat (1 hold 1200 négyszögöl), a magyar és német közösség elkülönítve művelte a háromnyomásos gazdálkodás rendszerében a szántóföldeket. Nem zárult le a betelepítés, hanem annak második időszaka fejeződött be, az 1741—1742-ben érkezők ott-hont teremtettek. Megőrizték az első telepesek időszakában kialakult településszerkezetet, nevezetesen a településnek azon típusát, amelyben egy rövid ideig külön alakult mind a magyar, mind a német közösség falurésze. A XVIII. század közepén is külön írták össze a magyar és külön a német falurész jobbágyait, csak az