Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

lattal egyetértett. A széphangzású név azonban nem ment át a köztudatba. A később kifejlődött telepes község neve Besnyő lett. A tervszerű településfejlesztés során bővítették a vízvezetékhálózatot, gondoskodtak a felszíni vizek elvezetéséről, bővítették a közvilágítási hálózatot, nagyarányú fásítási munkálatokat végeztek, és kiépítették az út- és járdahálózatot az új lakóterületeken. A szolgáltatások fejlesztésére is nagy gondot fordított a községi vezetés. Építőipari Ktsz létesült. Kezdetben tevékenységét mint ideiglenes elnök Illenz Mihály szervezte, irányította. Később, hosszabb távon Bakos István volt az elnök ,a jelenlegi pedig László István. A magánkisiparosok Vegyesipari Ktsz-be tömörültek. Az 51 fős szövetkezet profiljába 8 szakma (asztalos, bádogos, cipész, csőszerelő, festő és mázoló, kőműves, lakatos és ács) tartozott.

131 Az ipartestület szerepét a KIOSZ szervezete vette át. Elnöke Tolnai Imre, majd Conti Alfréd kőműves, titkára Ormdi János bádogos és vízvezetékszerelő voltak. Mindkét szövetkezet a lakossági és közületi igények kielégítéséhez a szüksége kapacitással rendelkezik. Az 1975-ig Ercsiben megépült 2401 lakásból a legutóbbi 10 év alatt 451 készült el. A vízhálózatba 802 lakást kapcsoltak be. A közkutak száma 48-ra emelkedett. Másfél ezer lakásban gáztűzhelyen sütnek-főznek. A községi tanács igen eredményes tevékenységet fejt ki egészségügyi és kulturális téren egyaránt. Dr. Félix István és dr. Ercsényi László évtizedeken át fáradhatatlan munkájukkal kiérdemelték a lakosság megbecsülését. 1965-ben három orvosi körzetet létesítettek, és új orvosokat neveztek ki dr. Tímár Árpád, dr. Bágyoni Ildikó, dr. Ambrus Valéria és dr. Budavári Ottó fogszakorvosok személyében. A községben csak egy gyógyszertár működik, a volt Lugossy-féle helyén. Viszonylag rövid ideig bölcsőde is volt a községben, mely 1957. március 31-ével megszűnt. Az egykori Eötuös-kúriában Emlékmúzeum létesült. Az épületben kapott helyet az öregek Napközi Otthona is. Kulturális téren tartalmas, sokoldalú munka folyik Ercsiben. A megszűnt polgári iskola helyét a 8 osztályos általános iskola vette át. Igazgatója Ernőd Róbert, nyugdíjazása után Miklós Jenő lett. Az iskola Csóka János igazgatósága alatt, 1955-ben vette fel Eötvös József nevét. A volt polgári iskolai tanárok közül Paczolay Gyula dolgozott csak tovább, és látta el a járásban a magyar szakos tanulmányi felügyelői teendőket is. Értékes helytörténeti munka is fűződik személyéhez. 1959-ben Mészáros Lajost nevezték ki az iskola igazgatójának, melybe 793 tanuló járt, a 3 épületben 31 pedagógus végezte nevelő-oktató munkáját. Napközis ellátásban 193 óvodás és 87 általános iskolás gyermek részesült. Az osztályok száma 22, a tantermeké 18 volt, amely lehetővé tette az egyműszakos tanítást. 1966-tól négy éven át gimnázium is működött Ercsiben. Az Eötvös József Általános Iskola és Gimnázium igazgatói teendőit Gulyás Antal látta el. Négy éven át épült meg a Művelődési Központ, mely ugyancsak Eötvös Józsefről kapta nevét. A háború során feldúlt kriptából a névadó földi maradványait a községbe hozták és a kultúrházzal szemben helyezték