Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

végső nyugalomra. „Eszméim győzedelme legyen emlékjelem" olvasható az egyszerű betonlapon. Nemcsak a betűk, hanem Vilt Tibor által készített szobor is emlékeztet, idézi Eötvös József törékeny alakját, ugyanakkor emberi nagyságát. A kultúrotthonban szervező bizottság elgondolásai alapján szakkörök létesültek, szolgálják a közművelődést, a szabadidő hasznos eltöltését és a kulturált szórakozási igények kielégítését. Többkevesebb sikerrel számos klub működött, illetve működik. Az intézmény első vezetője Batha Gyula volt, majd hosszú időn át Bublik Jenő. A község gazdasági életének meghatározó tényezője a cukorgyár. Felszabadulás utáni története köteteket töltene meg. Hermann György után Bujtás János, majd Decsi Ferenc kerültek a gyár élére. A cukorgyár nagyarányú műszaki fejlesztése, kapacitásbővítése arra a negyedszázadra esik, amikor az igazgatói teendőket Félix Andor látta el. Munkatársait jól megválasztó, bennük megbízó, széles látókörű vezető volt, a szocialista közéleti embert, és gazdasági vezetőt testesítette meg. Hat cikluson át volt tanácstag Tarcsi Rezsőné tanácselnök, akinek 1976. szeptember 30-án történt nyugdíja vonulásával a község történetének egy korszaka zárult le. Egyben a IV. ötéves terv időszaka is. Utóda Bosnyák Pálné adminisztrátorként kezdte, 1971-ben végezte a Tanácsakadémiát. A községi tanács, a végrehajtó bizottság és a tanácsi dolgozók a pártós társadalmi szervekkel, nem utolsósorban a cukorgyárral a nagy feladatok egész sorát eredményesen oldotta meg. Ezt a munkát a lakosság széles körű társadalmi munkával segítette és segíti. A község fejlődésére hatással van Százhalombatta és Dunaújváros, közelsége, különösen a község északi határában létesült Dunai Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat. Ipari nagylétesítményeik szinte már összekapcsolják Százhalombattát, a várost és a fejlődő nagyközséget, úgy, hogy Pest megye határa Érd, majd Százhalombatta után ma már Ercsinél húzódik. Ercsi lakossága szellemi képességeivel, kétkezi munkájával járult hozzá ahhoz, hogy a felszabadulást követő három évtized alatt történelmi változások következtek be saját életükben és községük fejlődésében. Ezeknek a változásoknak nyomán emelkedett községük nagyközség rangjára, és tölti be államigazgatási szerepkörét tekintve a kiemelt alsófokú központ sokoldalú, növekvő feladatait. Jegyzetek 1 Ádám László—Marosi Sándor—Szilárd Jenő: A Mezőföld természeti földrajza, Budapest 1959. 2 Bacsó Sándor: A hőmérséklet eloszlása Magyarországon 1901—1930. Magyarország Éghajlata 5. sz. 1908. 298—301. 3 Kéri Menyhért: Szárazsági számok Magyarországról. Az Időjárás XVII. évf. Bp. 1932. 4 Bóna István—B. Vágó Eszter: Képek Dunaújváros múltjából a legrégibb időktől a török kor végéig. Dunaújváros 1966. 7. 11—13. 5 Fejér Megyei Levéltár (továbbiakban: FML) Kiss Lajos: Helynevek (nyelvészeti magyarázatok) 6 Visy Zsolt: Intercisa. István Király Múzeum Közi. Székesfehérvár B/31. 7 Dr. Finály Gábor: Magyarország a római uralom idején. Magyar Földrajzi Int. kiadása Bp. 1913.