Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Mindkét szövetkezetben nagy gondot okozott az igaerő hiánya és a gépesítés alacsony szintje mellett az, hogy kezdetben olyan szokatlan feladatokat is meg kellett oldani, mint pl. a rizstermesztés, gumipitypang, gyapot termesztése, melyet központi rendelkezések egész sorával erőltettek. Kezdetben a rizs még kifizetődőnek bizonyult, a 25 qns holdankénti termés később rohamosan csökkent. Előtérbe kerültek a kalászosok, kapásnövények, a cukorrépa- és zöldségtermesztés és a szarvasmarha-, továbbá a sertéstenyésztés. Mezőgazdasági Gépállomás is működött, Homoki József vezetésével. A gépállomás nagymértékben segítette a közös gazdaságokat. Gépparkja 1962-ben az egyesült termelőszövetkezet tulajdonába ment át. Belőle fejlesztették ki a BÉKE Mezőgazdasági Tsz gépcsoportját. Elődjére az állomás felé eső szélén megnyitott Gépállomás utca neve emlékeztet. A halászok is szövetkezetbe tömörültek, megalakították a Ságvári Endre Halászati Szövetkezetet. Elnöke Dubovetz József, helyettese Zsigmond László, főkönyvelője dr. Pólinger Ferenc volt. A haltermelés negyedévenként ingadozott 48 és 210 mázsa között. Ponty, süllő, keszeg, csuka nagyobb mennyiségben, kecsege csak elvétve akadt a hálókban. A szövetkezet halász csárdát kagylóhéjból kisebb gombgyártó üzemet is működtet. A szövetkezet jelenlegi elnöke, Tóth Pál szerint igen nagy problémát jelent a Duna nagyfokú szennyezettsége, melynek nyomán a halállomány évről évre csökken.

130 Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a Hangyával, a Hitelszövetkezettel és a Tejszövetkezettel történt fúzió után 1948-tól működik. Első elnöke Gál László és utóda, Tódor Jánosné jó szervezőkészséggel, eredményesen alapozták meg a szövetkezet jövőjét. A szövetkezet később térítés nélkül megkapta a korábban községi kezelésben volt traktorokat, darálóüzemet, vető- és cséplőgépeket, meg a gabonaraktárt. A bolthálózat a hatvanas évektől erőteljesen fejlődött. Kisvendéglő nyílt a tsz-központ épületében, több élelmiszer-, később iparcikk-áruház létesült a község központjában. A Takarékszövetkezet 1958-ban kezdte meg működését. Betétállománya 160 ezer forintról 1975-ig 46 millió forintra emelkedett. A betétesek száma akkor 4321 volt. A pénzintézet első vezetője Bakos László volt, a jelenlegi Pavlicsek Bertalanné. Említésre méltó a postatakarékpénztári betétek magas — közel 11 milliót kitevő — összege is. A legutóbbi másfél évtizedben igen sok családi és társasház épült a községben. A tanácsi vezetés szorgalmazza és segíti a társasház-építési akciót, pedagóguslakások építését, melyekhez a megyei OTP biztosít építési kölcsönt. Egy tüzelőszer- és építőanyagtelep működik a községben. Gázcseretelepet és benzinkutat is létesítettek, melyek az igények kielégítésére alkalmasak. Az államigazgatás helyi szerve, a tanács a felszabadulás után a régi községházán működött. A több mint százéves épületet azonban le' kellett bontani. A tanácsi apparátus jelenleg a volt polgári iskola épületében működik. A községhez tartozó külterületi lakott helyek közül gyors ütemben csak Sinatelep és Gőböljárás fejlődött. Ez utóbbi helyen történt postahivatal létesítésekor a Postaigazgatóság javasolta, hogy a település nevét ERCSILIGET-re változtassák, hogy a más községekhez tartozó Gőböljárás pusztáktól meg lehessen különböztetni. A község vezető testülete a javas-