Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Ezen a választáson a legtöbb szavazatot még a Dobi István vezette kisgazdapárt kapta. Utána az MKP következett, listavezetője Rajk László, majd az SZDP, melynek listáját Szakasits Árpád vezette. A két munkáspárt egyesítő taggyűlése Ercsiben 1948. május 10-én, Sinatelepen május 16-án volt. A Sinatelepi Állami Gazdaság akkor már túl volt a kezdeti nehézségeken, gazdálkodása jövedelmezővé vált. Attól kezdve, hogy rájöttek, a hideg, kötött talaj nem kedvez a zöldségfélék termesztésének, 'ós a gazdaság állattenyésztésre állt át. Az országgyűlés 1949. évi XX. törvényként léptette életbe 1949. augusztus 20-án az Alkotmányt. Az alkotmányon épült fel a tanácsrendszer, melyet az 1950. évi I. sz. törvény vezetett be. Az ezt megelőző esztendőre esett a termelőszövetkezeti mozgalom beindítása hazánkban. Szívós és következetes politikai agitáció nyomán Ercsiben két termelőszövetkezetet alakítottak, a DÓZSA, illetve ÁPRILIS 4. termelőszövetkezetet. Megtörtént a birtokviszonyok rendezése. Helyreállították a hajóállomást, és ismét kikötöttek a hajók Ercsiben, később szemben, Szigetújfalun is. Ugyancsak 1948-ban, március 25-én államosították a cukorgyárat, az első munkásigazgató Hermann György lett, aki a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banktól igazgatónak kinevezett Hönich Miklóstól vette át a gyárat. Történtek hivatkozások a külföldiés banktőkére, de ezek nem vezettek eredményre, hiszen akkorra már megtörtént a pénzintézetek államosítása is. A gyárkapura fölkerült az ERCSI CUKORGYÁR felirat, megváltozott a munka, a munkakörülmények, az életviszonyok. Az államosítás évében a gyár 11 638 vagon répából állított elő cukrot, napi átlag 151 vagonos feldolgozással. A hazai gyárak termelése az igényeket nem tudta kielégíteni. Ezért Kubából nyerscukrot importált az ország. Ezt a sárgásbarna cukrot részben eredeti állapotban, részben fehérítve hozták forgalomba. Sor került erre Ercsiben is. A proletárdiktatúra időszakában ment végbe az óvodák és iskolák államosítása is. Némi túlzásnak fogható fel, hogy Ercsiben délszláv nemzetiségi iskola létesítését kezdeményezte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Mivel nem volt rá reális igény, ez nem valósult meg. Tovább javult az iskolákban a nevelő-oktató munka színvonala. Kulturális téren is egyre eredményesebb tevékenység folyt a községben. 1947ben szimfonikus zenekar létesült. A sportélet területén viszont a vízisport visszaesése következett be, mivel a strand és sportlétesítményeinek helyreállítása nem történt meg. Ezt a területet a Budapesti Folyammérnökség használatába adták. A cukorgyár jelentős anyagi eszközöket biztosított a községben a Kinizsi SK. sporttelepének létesítésére és korszerűsítésére. A tanácsrendszer az 1950. október 22-én lezajlott választásokat követően alakult ki. A községben 90 tagú tanácsot választottak, majd a tanácstagok sorából. 9 tagú végrehajtó bizottságot. A községi tanács vb-elnöke Tischler Andor, elnökhelyettese Kokics István, titkára Gyuritza Balázs lett.

129 A két mezőgazdasági termelőszövetkezet közül elsőként az Áprillis 4. tsz. alakult meg 12 taggal, 125 kat. hold földön. Tíz év múlva a 208 tag 1959-ben 1717 kat. holdon gazdálkodott. A szövetkezet elnöke Tischler Andor volt, akit később községi tanács vb-elnöknek választottak meg. A Dózsa Mgtsz alakulása, fejlődése hasonló volt. Ök is 12 taggal, 120 hold földdel kezdték. 1959-ben már 239 tagja és 2179 kat. hold földje volt a közös gazdaságnak. A szövetkezet elnöke Kazsoki János volt.