Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

1935-ben különösen mozgalmas volt a képviselő-választás. Tömegével jelentek meg a házak falain, kerítéseken a jelölteket népszerűsítő plakátok, folyt az agitáció, a korteskedés, különösen a helyi jelölt gróf Wimpffen Ferenc mellett. Nemzeti Egység Pártja, a kormánypárt jelöltje volt, s nem kisebb személyiségek szónokoltak megválasztása érdekében a Piac téren, mint gróf Zichy János és a legitimsta Grieger Miklós. A szavazatok többségét mégis az ugyancsak kormánypárti jelölt Haám Artúr kapta, akit éppen az ercsi szavazók juttattak mandátumhoz. Nem mintha benne jobban bíztak volna, inkább csak azért — mint ahogyan akkoriban mondogatták — mert ő „legalább nem gróf." A grófot anyagilag, erkölcsileg is megviselte a politikai kudarc. Pár év múltán kitűnt, hogy Haám Artúr végképp nem érdemelte meg a választók bizalmát. Kezdettől fogva rokonszenvezett a jobboldali politikával, majd mind jobbra tolódva elsők között csatlakozott a nyilaskeresztes mozgalomhoz. A javuló gazdasági körülmények hatására Hegyközséget szerveztek, Tejszövetkezetet alakítottak a községben. Megélénkült az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében működő Eötvös József Hitelszövetkezet forgalma. Jól működött a Legeltetési Társulat. Növekedett az állatállomány. 3110 szarvasmarha, 757 ló, 9654 sertés, 1026 juh volt a községben, jelentős részük közép- és kisparaszti gazdaságokban. Ezen kívül 272 házinyulat és 15 639 baromfit is tartottak.

116 Létrejött az Ercsi—Iváncsai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat. Elnöke gróf Wimpffen János gépészmérnök lett, alelnöke Schneider Richárd főintéző, igazgatója Raab Károly intéző.

117 A háborús konjunktúra élénkítő hatása 1938-tól a gazdasági élet számos területén érezhető volt. Ennek az évnek tavaszán hirdette meg Darányi Kálmán miniszterelnök a fegyverkezési programot, 1939 februárjában következett be a csatlakozás az antikommunista paktumhoz. Az 1939-es országgyűlési képviselő-választáson Haám Artúr már a megyei nyilas lista vezetője volt. Vele szemben a Kormánypárt Simon Ferenc adonyi kisgazdát jelölte, a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt pedig Kádár Antalt. A választásból Simon Ferenc került ki győztesként. 6448 szavazattal szemben Haám Artúr 5018 szavazatot kapott. Kádár Antalra feltűnően kevesen, mindössze 775-en szavaztak.

118 Az 1938. november 2-i első bécsi döntés utáni időszakban — nem számottevően bár, de —• erősödött a jobboldali agitációs propaganda tevékenység. A felvidéki területvisszacsatolások nyomán támadt hazafias lelkesedést igyekeztek különösen a Hungarista mozgalom erősítése érdekében kihasználni. A nyilaskeresztes pártoknak ennek ellenére alig félszáz tagja volt. Egyenruhájukat, jelvényeiket kevesen viselték a faluban. Az ercsiek közül is sokan vonultak be 1938-ban a Felvidékre, — 1940. augusztus 30-án bekövetkezett második bécsi, döntés után — Erdélybe, majd a délvidéki visszacsatolt területekre. Űgy tűnt, kizárólag diadalmenet vár népünkre és nem kegyetlen, véres háború. A háborús előkészületek során katonai kiegészítő parancsnokságot szerveztek a községben, és 2 nagyméretű fabarakkot építettek a 10. sz. Honvéd Bevonulási Központ részére, és töltöttek meg különféle katonai felszerelési tárgyakkal.