Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

A Községi Képviselő-testület 1942. szeptember 28-i ülésén a Faluszövetség indítványozta, ,,a zsidó birtokok kiosztását a fontos nemzeti és közgazdasági ügyhöz méltó komolysággal, határozottsággal és a legnagyobb gyorsasággal hajtsák végre". Németh Lajos főjegyző azonban kijelentette, míg a vonatkozó rendelet nem jelenik meg, addig az üggyel érdemben foglalkozni nem lehet. A közbiztonság fokozása érdekében a 7 főnyi községi rendőrséget 9 főre emelték fel, azzal, hogy közülük négyen nappal, öten éjszaka kell, hogy szolgálatot teljesítsenek. Körbei Henrik a cukorgyár igazgatója javasolta, hogy a hajóállomás környékét parkosítsák, és a teret az országgyarapító Horthy Miklósról nevezzék el. A hazafias érzés fokozása érdekében javasolta a főszolgabíró, hogy Ercsiben is állítsanak hősi emlékművet. Hamarosan bizottságot szerveztek a szobor kialakítására és helyének kijelölésére. A választás 18 szavazattal 10 ellenében Reviczky Hugó szobrára esett. Kis dombot emeltek a strand szomszédságában, erősen félreeső helyen, elhanyagolt területen, és 1943 nyarán szerény ünnepség keretében leplezték le a hősi emlékművet.

119 Ezzel egy időben létesült a polgári iskola emeletes épülete. Az „Államsegélyes Községi Polgári Iskola" azonban már csak rövid ideig működött az új épületben. Egész sor üzemet hadiüzemmé nyilvánítottak. Az Ercsi Cukorgyárat is, 1942-ben. Katonai parancsnoka Ghyczy László százados lett. Rajta kívül három katona teljesített szolgálatot a parancsnokságon, amely az irodaépületben kapott helyet. A parancsnokság hatáskörét nem lépte túl, termelési, gazdasági ügyekbe nem avatkozott be. Inkább csak adminisztrált, jelentéseket szövegezett és továbbított. A parancsnokság az Iparügyi Minisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott. Tevékenységéről a dolgozók többsége mit sem tudott. A háborús években csökkentett üzemmel folyt a termelés a cukorgyárban. A hadbavonult férfiak helyét nők foglalták el. Politikai szempontból a gyár állóvíznek számított. Csak a szociáldemokrata pártnak volt néhány tagja. Sem a párt, sem a szakszervezet tevékenysége nem volt számottevő.

120 Ilyen helyzetben következett be 1944. március 19., a német megszállás. Dél felől Pest irányába vonultak a német páncélosok, lövegek, kétéltű járművek az akkor még kockaköves grófi utcán. Sokan nézték a Tűzoltó toronynál a modern technikának kijáró kíváncsisággal a Wehrmachtos és SS^katonákat. A németek tejért, élelmiszerekért vadonatúj 100 pengősökkel fizettek, amelyekkel még a határon túl látták el őket. A német megszállás és a nyilasuralom szörnyű megpróbáltatást jelentett a zsidóság számára. Az Ercsiben összeterelt zsidókat a Rába partja mellett vezető úton — a jelenlegi Mártírok útján — hajszolták a hajóállomásra, és hajóval szállították el. Nagy tudású, széles látókörű emberek voltak a tömegben, köztük dr. Grün Albin rabbi, dr. Rizler Gyula fogorvos. Neulander Károly, az öreg rabbi hangját partig röpítette el a hangszóró ,,Ti nem kaptok fegyvert, csak ásót, lapátot, de mutassátok meg, azzal is lehet helytállni, védeni a hazát." Közülük senki sem tért haza.