Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

készítő 2, cipész 4, fodrász 5, kályhás 1, kovács 6, kötélverő 1, kőműves o, lakatos 3, hentes és mészáros 8, pék 5, mézesbábos és gyertyaöntő 1, órás 1, szabó 3, szíjgyártó ós nyerges 3. Szép számmal voltak kereskedők és vendéglősök is. Bőrkereskedő 1, dohánytőzsdés 3, építőanyagkereskedő 3, gabona- és terménykereskedő 3, fűszer- és vegyeskereskedő 16, tüzelőanyagtelep-tulajdonos 2, benzinkutas 2. Kocsma 6 volt a községben, közülük 3 beszállóvendéglő. Emellett nagy forgalmat bonyolított le a vasútállomásnál levő vendéglő, a Resti. Hat személynek volt cséplőgépe. Bulath Tamásnak, Fülöp Ferencnek, Hudola Ferencnek, Hodula Józsefnek, Schleziák és Spitzer örökösöknek.

113 A jobb anyagi körülmények közt élő úri réteg látogatta a Keresztény Olvasókört, melynek elnöke dr. Zittl István uradalmi és községi orvos volt. A Polgári Kör a Bánffy-vendéglőben működött, Zsolt Béla tanár volt az elnöke. A tehetősebb gazdák a Faluszövetségbe jártak, melynek ercsi Fiókja 1930-ban alakult. Tagjainak száma hamarosan elérte a 200-at. Elnöke a református egyházi presbiter, a jó gazda hírében álló Tóth Lajos volt. A Vitézi Szék helyi csoportjához tizenketten tartoztak. Vitézi cím és vitézi telek illete meg őket. Ennek nagysága tiszti telkek esetében 100, legénységi telkekében pedig 15 katasztrális hold volt. A vitézi rendhez tartoztak a községben: Bányai János útmester, Fodor Pál kályhás, Havas József kántortanító, Kárász Tamás Hangya üzletvezető, Kevevári György altiszt, Kővári Pál, Pölöske Pál és Repkényi József gazdálkodók, Szerdahelyi József uradalmi tisztviselő, Tolnai István földműves, Űjfalusi Frigyes kőműves, szikvízgyártó, révész és Zsilvölgyi József postakézbesítő.

114 Gróf Wimpffen Frigyes 1933. július 2-án motorkerékpár-szerencsétlenség következtében életét vesztette. Az uradalom vezetése Ferenc grófra maradt, aki kivált családi környezetéből, polgárlányt vett feleségül, Schiffer tőkés, építési vállalkozó Katalin nevű leányát, és kisebb kastélyt építtetett az öreg szőlők felé eső részen. Tovább zsugorodott a birtok, amikor a gőböljárási gazdaságot a cukorgyár vásárolta meg, majd később Nagyhalompusztát is. Az ingatlanvásárlásokban már szerepet játszott a banktőke is. Nevezetesen a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, amely jövedelmezőnek ítélte meg tőkéje egy részét a mezőgazdasági szférában kamatoztatni. Megélénkült a politikai élet, különösen az országgyűlési képviselőválasztások idején. A szociáldemokrata párt helyi szervezete 1932-ben alakult meg, és hamarosan 97 tagot számlált. Vezetői már korábban baloldali emberek hírében álltak, Kaszap Lajos, Fehér Károly, Pötörke Sándor, Tokics András és Müller Sándor. A választásra jogosultak 1900-as létszámához képest a szociáldemokrata párttagok részaránya nem volt jelentős. Nemcsak a választásra jogosultak, hanem mondhatni az egész lakosság továbbra is nagy szegénységben élt. Sokan voltak ellátatlanok, akiket élelemmel, tüzelővel, a gyermekeket népkonyha felállításával kellett segíteni. Az adott körülmények között igen hatásos volt az az akció, amelynek keretében a cukorgyár igazgatója a templom-téren a szegény gyermekek részére karácsony előtt egykilós cukorcsomagokat osztott ki. Körbei Henrik igazgató azzal is igyekezett a figyelmet felhívni magára, hogy 8* 115