Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

választott vezetőségben a következő személyek kaptak tisztséget: Elnök Köln Károly, jegyző Magasitz István, pénztáros Orbán Oszkár kőművesmester. Ellenőrök: Kálmán Lajos és Misinszky József, bizalmi férfiak: Pimódi Károly és Sztivicskér Károly. A helyi csoport első taggyűlését a Horváth-féle vendéglőben tartotta. Ismét Bene Miklós volt a szónok. A beszéd után kibővített vezetőséget választottak. Leváltották az elnököt, utóda Misinszky József lett. A jegyző maradt Magasitz István, a pénztáros Orbán Oszkár. Ellenőröknek Kálmán Lajost és Rádai Gyulát választották meg. Bizalmi férfiak lettek: helyben Ónodi Károly és Szabó Sándor, vidéken pedig Bauer Károly, Matizevics Balázs és Sztrucska Mátyás.

m A földmunkások szervezkedése lassúbb ütemben történt. A Független Földmíves Szövetség helyi szervezete 1925. január végén alakult meg. Elnöke egy jómódú kisgazda, Takács János lett. Az új rend hívei sem tétlenkedtek. Igyekeztek a hazafias szellemet és az irrendentizmust felszítva átformálni a lakosság politikai nézeteit. A Honvédelmi Minisztériumba érkezett jelentésben mint eredmény szerepel, hogy 1923 januárjában a Védelmi Bizottságok kezdeményezésére Sárbogárdon, Sárosdon, Czeczén, Adonyban, Ráczalmáson és Ercsiben, de Dunapentelén is a Horthy-ákció javára hazafias előadásokat tartottak. A rá következő hónapokban még több község nevét említették meg, ahol ,,A különböző egyesületek az elmúlt év folyamán is már hazafias, irredenta műsoros előadások keretében táncmulatságokat tartottak. Ercsit külön is kiemelték, ahol „a Polgári Kör a Szilvió kapitány című irrendenta színművet adta elő szép sikerrel." A politikai helyzet mindezek ellenére sem volt megnyugtató. Bizalmas főispáni iratok egyikén olyan megállapítások olvashatók, hogy mivel a községben sok az ipari munkás, és Ercsi a fővároshoz közel fekszik, a detektívek a községet állandóan ellenőrzésük alatt tartják.

105 Nyugtalanító volt a rácok mozgolódása is. Az éleződő nemzetiségi ellentétekről ugyancsak érkezett jelentés a Honvédelmi Minisztériumba. Arról számolt be, hogy egy mulatozó szerb társaság összekülönbözött a magyar legényekkel, s a szerbek azt kiáltozták: „Csak jöttek volna a mieink, . . . majd adtunk volna nektek, kutya magyarok!" Továbbiakban a jelentésben szerepel az is, hogy a községben „állandó nemzetiségi súrlódások vannak a magyar és rác anyanyelvű lakosság között." Az ellentétek csak lassan csitultak el. Voltak, akik kívülről szították, mint pl. dr. Pasztrovics Iván és dr. Kokics Mihály budapesti ügyvédek. Agitációjuk hatására az ercsi és érdi rácok odáig mentek el, hogy az iskolai tanítás nyelvéül kizárólagosan a bunyevácot követelték bevezetni. Illetékesek azonban ezzel a lényegében indokolatlan követeléssel nem értettek egyet, s nem tartották szükségesnek azt sem, hogy vele érdemben foglalkozzanak. A mozgalom hamarosan helyes mederbe terelődött. A lojális, józan gondolkozású rácok maguk is elítélték a túlzó, nacionalista követeléseket.

100 A mohácsi csatavesztés 400. évfordulóján már együtt vettek részt az ünnepi rendezvényéken a magyarok és a rácok. 1926. szeptember 8-án délelőtt leplezték le azt a fehér márványtáblát, amely II. Lajos király 1526. július 23—27-i Ercsiben történt táborozására emlékeztetett.