Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, és Hangya Szövetkezet. Mindkettő működött a Horthy-kor végéig.

125 A két szövetkezet vezetőségei, felügyelő bizottsági tagjai — a képviselőtestület hozzájárulásával — többnyire az elöljárósági tagok voltak, némelyikük mindkét szövetkezetben vállalt funkciót.

126 A község igen fontos állattenyésztési feladatoknak (apaállat beszerzése) sem tudott megfelelni. A képviselőtestület hozott ugyan határozatokat, arról, hogy a vadászati jog haszonbérét az állattenyésztési alapra fordítja, de ezt a megyei törvényhatósági bizottság csak az 1920-as évek elején vette tudomásul, utóbb sorozatosan megsemmisítette, mert az 1883. évi XX. tc-be ütközőnek találta.

127 Ettől kezdve a megye kötelezte ugyan a községet új apaállat beszerzésére, de a községi képviselőtestület nem tudott rá pénzt előteremteni és e célra az Országos Központi Hitelszövetkezettől akart hol 500, hol csak 100 Pengő (1933-ban) államilag biztosított hitelt felvenni.

128 Viszont a fed^tetési díjat, amit az alispán 5 pengőről 8 pengőre kívánt felemeltetni, csak 6 pengőre emelték fel, azzal az indokolással, hogy az állattartók képtelenek többet fizetni.

129 Fontos szociális fejlesztésre sem tudta a község a szükséges összeget előteremteni. 1934-ben a Stefánia Szövetség bicskei csecsemővédő fiókjának működését a községre is ki akarták terjeszteni, de a képviselőtestület a kívánt évi 200 pengő helyett, csak 100 pengőt szavazott meg erre.

130 A 10 község által közösen létesítendő bicskei Szeretetház (a mai szociális otthonnnak megfelelő, de szegényebb intézmény) felállításában és fenntartásában való részvételt a képviselőtestület a jegyző meleg ajánlása ellenére előbb kereken megtagadta,

131 utóbb elvileg elfogadta ugyan, de csak a községi pótadó alapjául szolgáló állami adók utáni 2,5% erejéig.

132 Ebből persze, a fenntartást még 1/10 részben sem lehetett fedezni, bár a létesítési költségeket ekkor már a vármegye vállalta volna. Ez ügyekben a képviselőtestület anyagi okokból származó tehetetlenségen kívül, szűklátókörűségéről és fukarságáról is tanúságot tett. Erre mutat az az elkeseredett küzdelem is, amit a csabdi szőlőhegy vadászati joga ügyében folytatott, és amiben része lehetett annak az ellentétnek is, ami a képviselőtestüle többsége és Oberrecht Lajos községi jegyző között lángolt. A jegyző talán erőszakos és fölényes volt, de a képviselőtestületi üléseken az ő álláspontja képviselte a fejlődés elveit és a törvényességet is. Persze a jegyzőkönyv, amely erről tanúskodik az ő fogalmazványa volt, és előfordult, hogy a jegyzőkönyv helyességét Virágh József ref. lelkész képviselőtestületi tag élesen kifogásolta. Ezúttal azonban a testület a jegyző mellé állt.

133 A község határának vadászati joga bérbe volt adva, a szőlőhegyé azonban nem. A jegyző többször is javasolta, hogy a szőlőhegy vadászati jogát is adják bérbe, ugyanannak a vadásztársaságnak, amely a határ többi részét is bérelte, de a képviselőtestület abszolút többsége kitartott amellett, hogy ezt nem adja bérbe, mert a szőlőben október végéig, tehát a vadászati idényben is dolgoznak, és a vadászok kárt is okoznának. Ehelyett csak évi 4 hajtást adott volna bérbe csak a hó és fagy idején, hajtásonként 3 q búza áráért. A képviselőtestület megmakacsolta magát annak ellenére, hogy e határozatát a megyei törvényhatósági bizottság ismételten megsemmisítette, sőt a Közigazgatási Bíróság is elutasította a község emiatt emelt panaszát.

134 Végül a vadásztársaság elvesztette