Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

türelmét, és felbontotta a bérleti szerződést, (évi 600 Pengő), amit persze a község az óvadék lefoglalására használt fel és új árverésti hirdetett a vadászati jog bérletére most már a szőlőhegyi dűlővel együtt, — csak azt kötve ki, hogy a szőlőhegyi dűlőben november 15-e után szabad vadászni. Az árverésen azonban mindössze évi 232 Pengőt kínált Máté Balázs mányi lakos, és annyiért meg is kapta.

135 Az elkeseredett harc tehát voltaképpen csekélység ügyében folyt,) ami alig segített volna a községi háztartás problémáin, és végeredményben a község rosszul járt, a vadászati jog bérbe adásából származó jövedelme harmadára csökkent. Pedig a község háztartásában igen nagy bajok voltak. 1919 után a pénzromlás idején, a község kissé könnyelműen fejlesztette szervezetét. 1921-ben adóügyi jegyzői állást szervezett, 1926-ban házat vásárolt jegyzői lak céljára, 1923-ban hősi emlékmű állítását határozta el,

136 és 4 mezőőrt fogadott fel, fejenként 200 Pengő évi fizetésért, igaz, hogy ezért a 100 holdon aluli birtokosoktól külön csőszbért szedett.

137 Persze, mindezt jórészt abban az időben, amikor a roppant infláció folytán reális költségvetést nem is lehetett készíteni, és állandóan emelni kellett különösen a községi szegődményesek fizetését. Pl. a levélhordóét 1918-ban évi 120 Koronára; 1920-ban évi 600 Koronára, 1921-ben 2400, 1923-ban 6000 Koronára;

138 az éjjeliőrét 1920-ban évi 300, 1921-ben 3000, 1923-ban 24 000 Koronára, 1924-ben 5q, 1926-ban 7 q gabonára;

139 a kisbíróét 1920ban évi 5000, 1923-ban 24 000 Koronára, 1924-ben 6 q búzára.

140 Persze, ez akkor, amikor a gabonának jó ára volt, nem okozott problémát, és az egyre növekvő költségvetési hiányokat csillagászati százalékú pótadókból fedezhették.

141 Amint azonban nagy nehezen sikerült megteremteni az értékálló pénzt, a feldagasztott községi adminisztráció fizetését nem tudták a pótadókból fedezni. 1932. évi költségvetésben 13 332 p. a hiány, fedezésére 164% pótadó kellene. 1933. évi költségvetésben 8 641 p. a hiány, fedezésére 106% pótadó kellene. 1934. évi költségvetésben 10 352 p. a hiány, fedezésére 128% pótadó kellene. 1935. évi költségvetésben 9 341 p. a hiány, fedezésére 117% pótadó kellene. 1936. évi költségvetésben 7 923 p. a hiány, fedezésére 99% pótadó kellene. A pótadót azonban legfeljebb 50% erejéig lehetett kivetni, mert a mélyre esett gabonaárak miatt a gazdák nem tudnak többet fizetni. Az így fedezetlenül maradt összeg pótlását az alispántól kérte a képviselőtestület, a községi tisztviselők fizetési alapjából, mert a községi költségvetési kiadások 2/3-át úgyis az alkalmazotti fizetések teszik ki.

142 A takarékosság érdekében 1934-ben megszüntették az adóügyi jegyzői állást, ehelyett a jegyzőnek hosszú sírámai alapján, melyekben kimutatta, hogy mennyi munkája van, többek között 14 tanyára kell kijárnia végrehajtás céljából, állandó írnoki állást szerveztek, de azzal a kikötéssel, hogy fizetése nem lehet több, havi 90 pengőnél, és azt is minden évben külön kell a képviselőtestülettel megszavaztatni.

143 A takarékosság címén hiába kérte a jegyző a község szegődményes alkalmazottai fizetésének felemelését, a képviselőtestület csak az iskolai takarító fizetését volt hajlandó havi 12 pengőről 15 pengőre emelni, tekintettel arra ,hogy 3 tantermet kell takarítania.

144 Két évvel később, 1935-ben a községi bíró és az elöljárósági tagok fizetésemelését már készséggel megszavazta a képviselőtestület, de ehhez a megyei törvényhatósági bizottság nem járult hozzá, tekintettel