Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)
tőségének megnövekedésével felére csökkent. Ennek ellenére 1863-ban Csabáin, izraelita iskola is nyílt, de ez nem volt hosszú életű. Építettek zsinagógát is, de önálló izraelita hitközséget nem szerveztek. Vásztélyon pedig katolikus iskola létesült. 102 Ez utóbbi az 1870-es években községivé, majd 1881-ben állami iskolává alakult át. 103 Magában a faluban katolikus iskola nem volt, a katolikus gyermekek Bicskére, vagy Vásztélyba járhattak, de aligha jártak. Az iskolák vallás szerinti megosztottsága keservesen éreztette a hatását. 1869-ben, noha 2 pap (református és evangélikus) és 4 tanító is (Vásztélyt is ideértve) működött a községben, mindössze 390-en tudtak írni-olvasni, (az összlakosság 40%-a), 577-en analfabéták voltak (az összlakosság 59%-a), 16-an pedig csak olvasni tudtak. 104 1872-ben új református iskolát építettek, megfelelően világos tanteremmel, de abban még mindig csak 1 tanító működött. 1903-ban a két felekezeti iskolát állami iskolává egyesítették, ahová a katolikus gyerekek is járhattak, eleinte két, 1910-ben már 3 tanítóval. Az államosításkor természetesen új iskola épült. Ez jelentékenyen hozzájárult az analfabétizmus felszámolásához. A tanítók teljes névsorát Fónoá közli, arra elegendő utalni. 105 Ugyancsak részletesen beszámol Fónoá az 1909-ben majd újból 1920 után, végül 1945-ben megszervezett énekkarról, melyek mindegyike sajnos rövid ideig működött, először az I. világháború, másodszor Fónoá elkerülése Csabáiról, harmadszor a református lelkész elkerülése vetett véget működésének. Ugyancsak részletesen közli a Fejér megyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület helybeli fiókjának, és az 1910-ben létesült önkéntes Tűzoltó Egyesületnek adatait. Ezt ő részletesen előadja, ismételni felesleges. 106 Talán jellemzi Csabáit, hogy 1876-ban nem minden vita nélkül bált rendeztek Csabáin, és annak tiszta bevételét, 83 Ft-ot az országos árvíz károsultjainak juttatták. 107 Itt említjük meg, bár nyilván nem kulturális, hanem politikai, nem is helyi, hanem országos akció volt, hogy 1904-ben a kormány Néplap című újságot osztott ingyen a gazdasági munkásoknak, így Csabáin is hat munkásnak. 108 Ez az akció azonban a Tisza-kormány bukása után megszűnt. VII. Az 1914—18.'évi első világháború nemcsak a falu férfi lakosságának nagy részét vette igénybe katonai szolgálatra — sokan nem is tértek vissza, — hanem erősen csökkentette lósorozással és vágóállat-igénybevétellel a falu létalapját. Bajok voltak a hadba vonultak és elesettek családjának ellátásával, a hadisegéllyel is. Az őszirózsás forradalom első hírére, 1918. november 5-én Nemzeti Tanács alakult a faluban 18 taggal. Ez polgári jellegű testület volt, elnöke Fülöp Mihály ref. lelkész, aki mint a falu választó jogosultainak többsége függetlenségi {Károlyi) párti volt. A falu a belső bajok okozóját a községi jegyzőben látta, ő azonban a felelősségrevonás elől elmenekült. 109 A Nemzeti Tanács mellett, tovább működött a régi összetételű — felerészből virilistákból álló — községi képviselőtestület. Ez a Nemzeti Tanács megalakításával szinte egyidejűleg határozta el november 3-án, hogy az ellátatlan lakosság gabonaszükségletének biztosítására 45 ezer korona kölcsönt vesz fel. Sajnos, a határozat megyei jóváhagyására csak egy év múlva került sor, 110 amikor a