Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

pénz elértéktelenedése folytán ez a kölcsön már alig jelentett segítséget. A képviselőtestület még 1919. március 1-én és 18-án is összeült, sablonos közigazgatási kérdésekben határozott, így a kisbíró fizetését évi 800 Koronára, (a vásztélyiét évi 200 Koronára) felemelte és a vadászati jog haszonbérének az állattenyésztési alapra való fordítását rendelte el,

111 mintha nem is volna forradalom. 1919. március 30-án azonban — tulajdonképpen ahhoz képest, hogy milyen közel voltak Budapesthez, elég későn, — már megalakították a Munkás Tanácsot. Tagjai: Bucsi András Csiák József Eszinger István Fonod Gyula Friedrich Sándor Gergely Pál Kiss József Klempa János Klempa József Mikolitz József id. Mikolitz István Pintér István Sefcsik János Szabó János Tankó Lajos Tolner (utóbb Tolnai) Károly Vajda Gábor A választás módjáról nincs emlékünk, alkalmasint gyorsan összehívott falugyűlésen választották meg. A 17 tagú testületbe 2 tanító (Fonod és Tolner) is belekerült. Élén 4 tagú direktórium állt; Fonod Gyula, id. Mikolitz István, Sefcsik János és Vajda Gábor.

112 Az április 10-i, az ideiglenes alkotmánynak megfelelő választáson 14 tagú munkástanácsot választottak: Bálint Ferenc Barsi Sándor Csiák József Czirák István Fonod Gyula Friedrich Sándor Cs. Kis József Klempa József Mikolitz József Pintér István Sefcsik Pál Tapuska Ferenc Vajda Gábor Elnöke:Fónod Gyula tanító, a direktórium tagjai még: Czirák István és Pintér István.

113 Az elsőnek megválasztott tanácsból tehát kimaradt Bucsi, Eszinger, Gergely, Klempa János, Mikolitz István, Szabó, Tankó és ToZner. Üj tagok viszont: Bálint, Barsi, Czirák, és Tapuska. A Tanácsköztársaság idején a községnek szoros kapcsolata volt, nemcsak a megyével,