Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

szaros, molnár, kovács, kalmár, és szatócs, azaz összesen 19 iparos és kereskedő.

95 A gazdálkodási és termelési viszonyokat talán jellemzi, hogy 1885ben a községre kivetett adóból földadó 3006 Ft 20 kr. kereseti adó 1039 Ft 78 kr. házadó 402 Ft 68 kr.

9G tehát a falubeliek fő jövedelme a mezőgazdaság volt. Az iparosok és kereskedők a földadó harmadrészét fizették, a házadó pedig igen kicsi, annak jeléül, hogy a falubeli házak kevéssé értékesek. A község közigazgatásának intéző testülete az 1871. és 1886. évi községi törvények értelmében a 20 tagú képviselőtestület volt, melynek felét a legtöbb adót fizető ún. virilisták alkották, a másik felét választották. 1888-ban virilisták: Rozgonyi György, Tóth Antal, Wolfinger Lipót, özv. Gyöngyföldi Mórné, Szabó István, Móricz Alojzia, Juhász Mór, Házmán János, Barcza Károlyné, és a közbirtokosság, mint jogi személy. A legvagyonosabbaknak tehát már a fele sem került ki a régi közbirtokosokból. Választott tagok: Szukán György, Gáspár Gyula, Patak Lajos, Takács József, Török Bálint, Beke János, Varga István, Sipos Dániel, Horváth Vince, Pavalics János. Ezeknek viszont kb. a fele a régi közbirtokos famíliákból való. A község közigazgatási irányítása tehát még a régi közbirtokosok kezében volt. A tényleges igazgatási munkát végző elöljáróságban már kevesen vállaltak szerepet a volt közbirtokosok közül. Bíró Házmán János törvénybíró Takács József pénztáros: Eörsi Nagy László, közgyám: Tankó Károly, elöljárók: Mónos István Eörsi Nagy Lajos ifj. Kulcsár István Gyöngyföldi Lajos Bálint János.

97 A politikai életben az I. világháborúig alig volt szerepe a falunak, mert az aránylag magas választójogi cenzus következtében 1891-ben 31 főnek, az összlélekszám 2,3%-ának

98 1898-ban 37 főnek, az összlélekszám 3 %-ának volt szavati joga. A szavazás nyílt lévén azt is számontartották, hogy a választók fele kormánypárti, a másik fele függetlenségi párti.

99 1905-ben a programbeszédét elmondani kívánó függetlenségi párti jelöltet lovas bandérium fogadta és Nagy Vince evangélikus lelkész üdvözölte.

100 1910-ben mindhárom állami tanító a kettészakadt függetlenségi párt bal szárnya, az ún. Justh párt érdekében agitált és pedig sikerrel, úgyhogy a főszolgabíró azt kívánta, a tanítókat felsőbb hatóságaik tiltsák el a politikai tevékenységtől.

101 VI. A katolikusok létszáma Vásztély idecsatolásával erősen megnövekedett, emelkedett a reformátusok és az evangélikusok száma stagnált, az izraelitáké pedig az emancipációs törvény és a városi érvényesülés lehe-