Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

Ezt a nagy települést nem lehetett közvetlenül a 11 km-re fekvő Cecéről irányítani. Már a múlt század végén volt Hardnak külön pusztabírája, aki egyben a cecei képviselőtestületnek is tagja volt.

2G Nem lehetett a hardiak analfabétizmusát sem felszámolni úgy, hogy a gyerekektől elvárták volna ilyen messze az elgyaloglást. A századforulótól kezdve tehát községi elemi iskolát is szerveztek Hardon, előbb egy, majd két tanítóval, 1941-ben már 110 tanulója volt.

27 A megyei igazgatás már 1937-ben foglalkozott a gondolattal, hogy Hard-ból önálló községet alakít, amit persze parcellázással és odatelepítéssel kívántak összekapcsolni. A hardi svábok egy részét 1945-ben kitelepítették. Földjükről a földosztás során elfeledkeztek, 200 hold még 1940-ban is bevetetlen volt. Akkor gondoskodtak kisbérletbe adásáról.

29 Egyébként a helység helyzetét annyira bizonytalannak érezték, hogy a hardi cigányok 1946-ban még külön panaszban követelték, részükre ne kinn a pusztán, hanem Cece faluvégén osszanak házhelyet.

30 Hardon már 1937-ben működött tejszövetkezet,

31 1947-ben külön földművesszövetkezet is létesült.

32 A cecei községi képviselőtestület már 1949-ben meghatározta Hard belterületét, mely Németkér község északi szélétől északra 2 km hosszúságban, kelet-nyugati irányban pedig a Fekete erdőtől a Belső telep nyugati széléig terjed.

33 Ez egyben mutatja, hogy a település ugyan szélesen elhúzódott, de egy része már ekkor összeépült Németkérrel. A hardiak 1950 elején kezdtek mozgolódni, hol önálló községgé kívántak szervezkedni, hol Németkérhez csatlakozni. Ez a cecei községi vezetés ellenzésével találkozott, a kérvényeket vissza is vonatták,

34 de az alispán beavatkozására a képviselőtestület is hozzájárult, hogy Hardot Németkérhez csatolják.

35 E községgel Hard egy része már úgyis összeépült, abba tehát beolvadt, önálló léte megszűnt. Források: 1 Az alábbiakban alkalmazott forrásrövidítések azonosak a Cecénél használtakkal. Felsorolásukat ld. Cece 1. jegyzet. Az elcsatolásra Cece Képv. jkv. 1940. ápr. 22. 2 Lásd Cece 2—5, 7. jegyzet. 3 Csánki III. 331. 1., Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában. FMTÉ. V. (1971) 189. 1.; Zsigmond-kori oklevéltár I. 4432, II/l. 952., 4110., 5008. sz. (1396, 1402, 1405, 1406). 4 Csánki III. köt. 331. 1. O. L. P. 1284. Jankovics család lt. Raksz. 6. n. 2.; O. L. P. 1341. Batthyány család lt Illésházy rész 46. raksz. f. 16. N. 2. (1702). 5 Érszegi: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magánlevéltárában. FMTÉ. V. (1971) 185. 1. 6 Zsigmond-kori oklevéltár. I. 4432, II/l. köt. 952. sz, 7 Kiss Lajos: Fejér megye helységeinek etimológiája. Kézirat. FmL. 8 Zsigmond-kori okit. II/l. 'köt. 1968, 2686, 3086, 5008. sz. (1402, 1404, 1406). Ez a Hardi Besenyő Miklós egy ideig a Csepel-sziget ispánja volt, és előkelő unokatestvérével közösen birtokadományokat kapott Nyitra, valamint a szlavóniai Kőrös megyében. 9 OL. P. 1284. Jankovics család lt. Raksz. 6. n. 2. 10 OL. E. 150. Acta Eccl. 67/38 (1616). 11 OL. P. 1341. Batthyány család lt. Illésházy rész 46 rsz. f. 16. n. 2. 12 Lukács László: A velencei szőlőhegy... FMTÉ. VII. (1973) 301. 1.; Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiverése után. FMTÉ. V. (1971) 174. 1.