Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

13 Lásd Cece törtéete 38a, 64, 71, 72, 79. jegyzet. 14 OL. Kamarai lt. Conscriptio portarum Vesprimisensium 1564.; E. 156. UeC. 37/19. 15 Csánki III. köt. 331. 1. 16 OL. Kamarai lt. Conscriptio portalis vesprimiensis 1564.; Pákay Zsolt: Veszprém megye története 1531—1696. Veszprém, 1942. 17 OL. Kamarai lt. E. 156. UeC. 37/19. 18 OL. P. 1284. Jankovich család lt. raksz. 6. n. 25. 19 Móra Magda: Fejér vármegye népessége II. József korában. FMTÉ. V. (1971), 312—313. 1.; OL. C. 104. Helytartótanácsi lt. Acta paroch Stuhlweissenburger Dioec. Pfarr. Topographie. rsz. 41. Eszerint 1786—7-ben a lélekszám 29 volt. 20 Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikája Fejér megyében 1828—1864. FMTÉ. VII. (1973) 227. 1. 21 FmL. Kjkv. 1826. 893. sz. 22 Fényes Elek: Magyarország mostani állapot ja statisztikai, és geográfiai tekintetben. Pest, 1836. I. k. 84. 1. 23 FmL. Nem nemesek összeírása 1838-ban. Hard. 24 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851. II. 90. 1. 25 Helységnévtár, 1913. 7. 1.; Schneider M.—Juhász V.: Fejér megye monográfiája. Székesfehérvár, 1937. 104—5. 1. 26 Alispáni Cece 1881—1904. Hivatalvizsgálatok. 27 Fehérvári naptár 1904.; FmL. Székesfehérvári tankerületi főigazgatóság iratai. 12. doboz. Népiskolai létszámkimutatások. 28 Alispáni bizalmas, 1937. 47. sz. 29 Képv. jkv. Cece. 1948. márc. 20. 30 A népi demokratikus átalakulás Fejér megyében, 1945—1948. Dokumentumok. Székesfehérvár, 1976. 196. 1. 31 Országos Mezőgazdasági Címtár III. Felsődunántúl. Kaposvár, 1937. 124. 1. 32 A népi demokratikus átalakulás Fejér megyében 1945—1948. Dokumentumok. Székesfehérvár 1976. 307. 1. 33 Képv. jkv. Cece, 1949. ápr. 12. 34 Képv. jkv. Cece, 1950. március 7. 35 Képv. jkv. Cece, 1950. ápr. 22. MENYÖD Fejér megye déli csücskében fekvő Cece község külterületi lakott helye, korábban pusztája, valamikor önálló község volt.

1 Geológiai, talajviszonyai, éghajlata Cecével azonos, e tekintetben Cecére kell utalnunk.

2 Nevét Menik (1269),

3 Menewd (1394, 1403, 1404, 1464, 1483),

4 Menyewd (1486, 1517, 1537),

5 Meneud (1410, 1578),

6 Meneöd (1617),

7 Menynyed (1725),

8 végül Menyőd (1774

9 és azóta állandóan) alakban írták. A legkorábban írt Menik alak bizonyára kapcsolatba hozható azzal a Menk személynévvel, melyet egy kun vezető viselt 1279-ben. E kun személynév előzményeként az ótörök men (= anyajegy) főnévre gondolhatunk. A Menikből végződéscserével jött létre >a későbbi Menyőd alakváltozat.

10 Keletkezése nemcsak az okleveles adat, de a név jellege és a névadás módja alapján a XIII. század közepére, a tatárjárás és 1269 közöttre tehető, mert később a helység nem vette át egyszerűen alanyesetben a földesúr vagy alapító nevét, hanem ,,-háza, -laka, -falva" utótag hozzátételével. Viszont lehet ennél régibb besenyő alapítás is, legalább egyik későbbi birtokost Menyődi János fia Demetert és testvéreit Mihályt és Kozmát 1403—1404-ben rendszeresen besenyőnek (Bessenow) nevezték.

11 Ez a Menyődi Besenyő János fia Demeter a királynak kedves embere lehetett, mert Posolyai Ambrus fia Pállal közösen több birtokadományt