Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

315 FmL. Fejér megyei tsz-ek kimutatása; KSH. Fejér megyei Igazgatóságának adatközlései 1976. dec, 1977. dec. 31. 316 1970. évi népszámlálás 7. köt. Fejér megye 380. 1. 317 FmL. Székesfehérvári tankerületi Főigazgatóság iratai. 12. doboz. Népiskolák létszámkimutatása. 318 Képv. jkv. 1948. jún. 16. 319 Képv. jkv. 1948. okt. 8. 320 1970. évi népszámlálás. 7. köt. Fejér megye. 368. 1. 321 Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti—földrajzi névanyagához. FMTÉ. VI. (1972) 240—241. 1. HARD 1950 óta a Tolna megye északi végében levő Németkér községhez tartozik, azzal egybe is épült, így jelenlegi lélekszáma és területe nincs nyilvántartva. 1950-ig azonban a Fejér megyei Cecéhez

1 tartozó puszta volt, a történeti Fejér megyének része, ezért itt kell tárgyalnunk. Geológiai és éghajlati, talajviszonyai Cecéuel azonosak, ezért e tekintetben csak Cecére kell utalnunk.

2 Nevét a középkorban „fíord"-nak (1325, 1399, 1343, 1358, 1396, 1405)

3 1466-ban és az újkorban következetesen Hard-nak írták. Valószínűtlen, hogy az 1193-évi adománylevélben említett Fejér megyei Horta

5 ez a falu lenne, mert III. Béla Horta-t a fehérvári kereszteseknek adományozta, márpedig a keresztes konvent birtoklásának itt később nyoma nincs, viszont a Fejér megyében elterjedt Hordi vagy Hardi család

6 nyilván erről a faluról vette nevét, tehát itt volt birtokos. A Hard név német eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. Németben gyakori a Hard személynév. Nincs megalapozva az a feltevés, hogy a magyar helynév az ófelnémet hard = hegyi erdő, erdős hegyvonulat, legeltetéssel is hasznosított ritka erdő főnévből keletkezett volna, német névadással.

7 Bár a faluról az első biztos adatunk csak 1325-ből van, feltehető, hogy legkésőbb a XIII. században megtelepült, mert csak addig volt szokásos a falu számára egyszerűen a földesúr vagy telepítő nevét adni. A későbbiekben „-háza, -laka, -falva" utótagot illesztették a földesúr nevéhez. Valószínűleg besenyő alapítás volt. Birtokosát Hardi Miklóst a XV. század elején is konzekvensen „Besenyő"-ne\t nevezik.

8 Középkori birtokosairól sem tudunk azon kívül, hogy egy birtokos nemes család magát fíardi-nak nevezte, tehát ez volt saját faluja, vagy birtokainak központja. 1561-ben Paksy János és Lajos kapott rá királyi adományt, a birtokba be is iktatták, de minthogy ez a vidék akkor már török uralom alatt volt, a beiktatás Komáromban történt.

9 A helységre a XVII. század elején a székesfehérvári prépostság is igényt tartott,

10 de 1702-ben a király egyéb falvakkal együtt a Paksi család leányágát erősítette meg benne, 32 000 Ft ellenében.

11 Így kerültek a falu birtokába a XVIII. század elején a Meszlenyiek,

i2 akik a Majtényiakkal osztoztak, és így vált Hard birtokosává is a nagyszámú és elágazó cecei közbirtokos nemesség.

13 Persze a helységet tényleg a XVI. század végén sem a Paksyak