Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

Ez az ingadozás természetes volt, hisz a képviselőtestület és elöljáróság is állandóan változott. Az 1947. november 15-én ülésező képviselőtestület 16 tagjából 1949. december 6-ra 8 kimaradt, helyébe újak kerültek. Az elöljáróság 9 tagjából 5-nek a személye változott meg. Változott a bíró és a vezető jegyző is. Bár még mindig volt benne 2—2 tag a régi nemesi famíliákból, de ezek személye is változott. Az 1950-re megalakult 20 tagú községi tanácsban pedig a képviselőtestületből senki, az elöljáróságból pedig csak két tag foglalt helyet.

306 A változó összetételű képviselőtestület határozataiban is ingadozott. 1947 végén ellentétbe került a Kommunista Párt helyi szervezetével, mert lakásügyben annak pártját fogta, aki megvásárolta azt a házat, melyet a Párt párthelyiség céljára bérelt. 1948 márciusában tudta meg, hogy Hardon 200 hold föld — melyről kitelepítették sváb lakóit, megműveletlenül áll. Ügy határozott, hogy a hardi földművesszövetkezet gondoskodjék a földek kishaszonbérbe adásáról, de csak november 12-én határozta el, hogy a haszonbért a bérlők a község házipénztárába fizessék be. Pedig közben hangzatos beszédeket foglaltak jegyzőkönyvbe a falu békességéről, a termelés zavartalan biztosításáról

307

. 1949-ben a kormány rendeletére a képviselőtestület meghatározta a község belterületét: észak-déli irányban a törvényhatósági út mentén a 48-as kilométerkőtől az 53-asig, kelet-nyugati irányban pedig a vasútvonaltól a Simontornya—Dunaföldvár törvényhatósági út mentén a 24-es kilométerkőtől a 26-osig. Egyidejűleg a községtől 11 km-re levő — JVémetkérrel határos Hardpusztáét is.

308 Hardot 1950-ben a területrendezéssel kapcsolatban elcsatolták, és a Tolna megyei Németkérhez csatolták, mellyel utóbb egybeépült.

309 A beruházások mértékének alakulását legvilágosabban a községi költségvetések dokumentálják. Az 1948. év utolsó 5 hónapjára készített költségvetés még mindössze 47 420 Ft-ot irányoz elő, melyből 21 600 Ft az igazgatás kiadása (jórészt az alkalmazottak fizetése), mindössze 2260 Ft a tanügy, testnevelés és közművelődés tervezett kiadása. Az 1950 évi költségvetés rendes szükséglete már 328 712 Ft (ebből 38 559 Ft az igazgatási kiadás és 206 025 Ft a szociális és kulturális célok szükséglete), de ezenkívül még van 420 600 Ft átmeneti szükséglet is. Igaz, minderre csak 91 441 Ft a fedezet, 668 871 Ft a hiány, amire államsegélyt igényel. Az 1951. évi költségvetés megint csökken, nem kapnak a nagy tervekhez államsegélyt, így az egész szükséglet 195 000 Ft, de ebből 102 849 Ft-ot kulturális és népjóléti célokra irányzónak elő. A fedezet azonban még jobban csökkent, ez most már csak 15 862 Ft, a hiány pedig 179 238 Ft.

310 Nem is kapták meg a teljes kívánt összeget, így az 1949. évi effektív kiadások jóval szerényebbek voltak, csak amikre rendelkezésre állt a szükséges fedezet.

311 Persze ennek gazdasági nehézségek voltak az okai. A községre kiszabott termelési terv más növények termelési területének növelését kívánta, így 1953-ra a paprikatermelési terület 250 kat. holdra esett vissza. Csak 1957-ben fogtak hozzá a SZÖVOSZ által nyújtott hosszúlejáratú kölcsön alapján egy nagykapacitású zöldségtartósító üzem létesítéséhez, ami a paprikatermelést ismét fellendítette.

312 E nehézségeken nem segített, hogy 1950-ben a községi tanács elhatározta az Erzsébet királyné szobor eltávolítását, és a talapzatra Rákosi Mátyás arcképének elhelyezését.

313 Az ötvenes évek politikája azt kívánta, hogy a mezőgazdaságban fe-