Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

leslegessé vált munkaerő inkább az új nagy üzemekben helyezkedjék el, és Cecéhez nagyon közel volt a nagy új ipari létesítmény Dunaújvárosban, a cecei lakosságból többen elköltöztek, de Cecén még 1960-ban is a keresők 64%-a mezőgazdaságban dolgozott, csupán 14%-a iparban, és 23%-a egyéb munkaterületeken (kereskedelem, szállítás, igazgatás stb.). Pedig Cecén 37 magánkisiparos működött, 13 kiskereskedelmi bolt és 3 vendéglátóipari egység.

314 Ezek a viszonyok akkor kezdtek megváltozni, amikor Cecén nagy, jól gazdálkodó tsz alakult, melynek természetesen ipari üzemrészei is vannak. A Béke Tsz-nek 1961-ben 550 családból 612 tagja volt, és 6139 kat. holdon gazdálkodott, melyből 3973 kh volt a szántó. A megye 5 legnagyobb tsz-e közé tartozott. Ebben elsősorban az állattartás, a tehenészet és szarvasmarhatenyésztés lendült fel. 1976 elején 297, az év végén 418 tehenet tartottak, ezek száma 1977 végére 512-re ment fel (az összes szarvasmarha 1370, mivel pedig igás ökrökkel már alig dolgoznak, ezek javarésze a levágásra hizlaltakon kívül növendékmarha). A sertések száma 1977 végén 3736, ebből 397 anyakoca. Fellendült a juhtartás is, ha nem is olyan mértékre, mint a múlt század közepén volt. 2269 juhot is tartottak. A tsz földművelése is elsősorban az állattenyésztés szükségleteihez idomult. 1977-ben 1388 hektáron (2412 kh) termeltek búzát, 960 hektáron (1268 kh) kukoricát, 300 hektáron (530 kh) napraforgót, 100 hektáron (174 kh) burgonyát, 80 hektáron (139 kh) cukorrépát és 269 hektáron (468 kh) zöldséget. A paprikatermelés tehát nem emelkedett arra a magasságra, mint az 1940-es évek végén, de az 1953-as mélységből már kikerült.

315 A gazdasági élet fellendülése kapcsán emelkedett az ipari foglalkozásúak száma is. 1970-ben a község 2632 aktív keresőjéből 460 (17,9%) az iparban, 243 (9,2%) az építőiparban, 1258 (47,8%) a mezőgazdaságban, 317 (12,1%) a szállításban, 182 (6,9%) a kereskedelemben, 172 (6,5%) pedig egyéb munkahelyeken dolgozott.

316 Az természetes, hogy legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a községnek ma is nagy a határa, közvetlen közelében vannak ugyan jelentékeny ipari üzemek (Dunaújváros, Simontornya) ahová az ipari keresők eljárhatnák, de ezt az eljáró (ingázó) számot nem érdemes nagyon növelni, mert az ingázók jelentékeny része előbb-utóbb elköltözik. Cecén 1948-ig külön katolikus és külön református iskola működött. Ezenkívül volt egy községi elemi iskola Hard pusztán. Ez utóbbinak azonban még az 1945—46-os tanévben csak hat osztálya és 101 tanulója volt.

317 1948. június 16-án a községi képviselőtestület Kovács László tanító javaslatára és igen részletesen indokolt kérelmére követelte az iskolák államosítását. Érdekes módon ugyanezen az ütésen Kovács Dávid községi pénztáros bemutatta a református presbitérium állásfoglalását is, mely „szíve szerint" helyesli az iskolák államosítását, ezt nemcsak a nép érdekének, de az egyház szükségletével is egyezőnek tartotta.

318 Az iskolák államosításának megtörténte után szinte azonnal hathatós segítséget kapott. A Gélben gyár dolgozói 80 gyermek számára való iskolapadot aj ándékoztak.

319 A megnőtt, 8 osztályos állami elemi iskola működésének eredményességéről elég annyit mondani, hogy 1970-ben a falu összesen 2708 hét éven felüli lakosából mindössze 73 (2,7%) volt analfabéta (kétharmad része nő, nyilván főleg a pusztai öregek), 219 (8%) végzett 1—3 elemit, 353