Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

1851-ben formálisan is önálló hitközséggé fejlődött az izraelita közösség, 1863-ban már iskolája is volt. Bár a század második felében az itteni izraeliták száma csökkent, többen a városokba költöztek, az egész korban itt folyt a környékbeli izraeliták anyakönyvezése.

255 A református iskola már 1848-ban újjáépül, tanteremmel és 2 szobakonyhás tanítói lakással, 1857-ben második tanítói állást szerveznek, megvásárolnak még egy házat iskola és tanítólakás céljára, ezentúl külön fiúés külön leányiskolát különböztetnek meg. Az elavult épületek helyébe 1926-ra új, négytantermes iskolát építenek, egyben a tanítók számát is növelik. A ref. tanítók közül a következők nevét ismerjük. Kántortanítók: Szentmártoni Dániel 1852-ig, Király József 1852—57., Hartmann Radó 1857—61., Biber Ignác 1861—64., Dömötör Ignác 1864—66., Horváth Antal 1866—85., Babay Sándor 1885-től,

256 Ketskés Lajos 1922-től. Ez utóbbit 1927-ben a főispán 1919. évi magatartásáért, amiért pénzbüntetést is kapott, el akarta bocsáttatni, de Ravasz László püspök, aki egyházlátogatásakor kitűnő tanítónak ismerte meg, megvédte.

257 A másodtanítók (leánytanítók) közül csak Jámbor Péter (1858—1878) és Huszár József (1878-tól) nevét ismerjük. A katolikus iskola részére, az elavult épület helyett, 1861-ben szereztek új épületet. Ekkor vita is volt a községi elöljárósággal, mely az iskola átalakítását megtagadta.

258 De az újonnan szerzett épület tanterme is sötét, egészségtelen volt.

259 Idővel ez az iskola is fejlődött, 1932-ben már két tanítója volt,

260 sőt 1941-re harmadik is lett, államsegéllyel, de ez a tanító többnyire katonáskodott, amit a fehérvári püspök panaszolt is.

261 1863-ban már működött az egy tanítós izraelita iskola is,

262 melynek működését 1898-ig nyomon tudjuk követni. 1899-ben nem említik a működő iskolák között, 1901—1902-ben megint működik,

263 de azután nem hallunk többé róla. Viszont 1897-ben említik először a hardpusztai községi iskolát, mely attól kezdve folyamatosan működött.

264 A tanítók és tanulók létszámának alakulásáról a következő adataink vannak: £

v ref. iskola róm. kat. iskola izr. iskola községi tanulók tanítók tanulók tanítók tanulók tanítók tanulók okt. tan. összesen 1885 2 ? 1 l

265 — 1888 204 104 37

2G6 — 345 1897 646

267 1904 477

208 1902 821

296 1932 4 2 — 2

270 1941 ? ? 3 139 — 2

271 Az iskolák működése nagy vonalakban eredményesnek mondható. 1869- ben a községben még 1304 írni-olvasni tudóval szemben 1464 volt az analfabéta (100-al több nő, mint férfi),

272 1 941-ben viszont a 3498 lakosból hat éven csak felüli lakosból csak 319 analfabéta (9,1%), 319 tudott írni-olvasni, 636 végzett 4 vagy 5 elemit, 1989 végzett 6 elemit, 78 végzett 8 elemit, igaz, hogy csak 34 végzett középiskolát és 11 főiskolát.

273 Cece egyéb kulturális életéről csak néhány báli tudósításunk van a: 1870- es évekből,

274 és arról, hogy 1903-ban Bauer Antalné saját költségén szobrot állított Erzsébet királynénak, Zala György művét.

275