Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

Itt említjük meg Cece néhány nevezetes szülöttét, a már többször idézett Madarász Józsefen kívül itt született 1849-ben Pesti (Ihász) Lajos színész, színigazgató. 1909-ben Vécsey Jenő zeneszerző, zenetudós, az Országos Széchenyi Könyvtár zeneműtárának vezetője. Mezőszentgyörgyön született 1820-ban, de Cecén halt meg Micskey Imre vízépítő mérnök, a sárvízi csatorna egyik főmunkatársa, Sáregresen született, de sok szál fűzte haláláig Cecéhez Csók Istvánt, a nagy festőművészt, és a Rácegrespusztán született és már többször említett Illyés Gyulát, korunk legjelentékenyebb magyar költőjét.

276 XIII. Az első világháború négy évi szenvedése, roppant véráldozatai és az itthon maradt hozzátartozók nyomora kiélezte a frontról hazatért katonák amúgyis elkeseredett hangulatát. A gyorsan megalakult nemzeti tanács a község elöljáróságát tette felelőssé már 1918 novemberében a hadisegély-visszaélések miatt,

277 és olyan erősen lépett fel, hogy a megyei Nemzeti Tanács kénytelen volt karhatalmat vezényelni Cecére.

278 Ennek ellenére a cecei Nemzeti Tanács lefoglalta a helybeli szénkészletét, az alispán a sárbogárdi főszolgabírótól követelte, helyezze ezt hatályon kívül. December 1-én a községi jegyző jelentette, a díjazott nemzetőrség pénz hiánya miatt feloszlott, új nemzetőrségbe jelentkező nem volt, erre úgy rendelkeztek, hogy minden háztulajdonos köteles éjjeli őrt állítani. Ez azonban nem polgárőrség, csak a régi éjjeli őrökről szóló szabályrendelet végrehajtása. December 20-án két budapesti egyént tartóztatott le a csendőrség, akik Kiss István cecei földbirtokost egymázsás disznó leölésére kényszerítettek, azzal a fenyegetéssel, hogyha ezt megakadályozzák, a tanyát körülfogó 170 főnyi katonaság ott mindenkit le fog lőni.

279 A bűnügy alapja az, hogy 1918. november 5-én Cecén megalakult a nemzetőrség, amely minden tagjának napi 30 korona fizetést ígértek. A Honvédelmi Minisztérium azonban mindössze 14 250 koronát utalt ki a nemzetőrség részére. A községi főjegyző Budapestre utazott ugyan a különbözet kiutalása érdekében, de eredménytelenül. Erre a nemzetőrség feloszlott és tétlenül nézte a rablásokat. Nagyobb nézeteltérés támadt a cecei Nemzeti Tanács és a központi hatóságok között 1919 január—februárjában. A Honvédelmi Minisztérium ugyanis úgy intézkedett, hogy azok a leszerelő katonák, akik erre rászorulnak, háromhónapi ingyenes ellátást kell, hogy kapjanak. Ezt a sárbogárdi nyomán a cecei Nemzeti Tanács is úgy értelmezte, hogy minden leszerelt katonának háromhónapi ingyenes ellátás jár. Minthogy pedig Cecén 250 leszerelt katona volt, részükre fejenként 450, összesen tehát 112 500 korona ellátási díjat követelt. Ezt a követelést azonban 1919. február 8-án a cecei községi képviselőtestület törvénytelennek minősítette. Rivészy Arnold tanító, a Nemzeti Bizottság elnöke és községi képviselőtestületi tag azonban arra buzdította a leszerelt katonákat, hogy követelésük mellett tartsanak ki. A katonák magatartása arra bírt 26 képviselőtestületi tagot, hogy a követelt ellátás kifizetését saját személyében vállalja, de össze kívánta hívni az összes adózókat határozathozatal