Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

választó jogosultak száma ez az összlakosság Hardpusztával együtt %-a 1982 1899 1905 1926 1927 206 219 276 1345 1353 6,5 6,9 8,2 35,3 35,5 1919 után már sor került választási küzdelmekre. így 1926-ban Kosaras Sándor jobboldali ellenzéki képviselőjelölt választási gyűlésen szóvátette, hogy az a cseléd és munkás, aki a nagybirtokosok pártjára szavaz, saját kenyere ellen szavaz, amiért a főszolgabíró rendreutasította.

252 Élesebb harcról nincs adat. Talán a politikához tartozik, hogy az egyik „új" cecei birtokos, Széli Sándor 1910-ben udvari kamarásságot, veje, Kurcz József orvos pedig 1904-ben magyar nemességet kért.

253 Ök a feudális hagyományok külső dekórumaihoz ragaszkodtak. A cecei református egyház élére az 1848-as magatartása miatt távozni kényszerült Fodor Sándor helyébe, vele cserélve Sárpilisről Török József került, aki 1873-ig, haláláig maradt itt. Az ő idejében, 1861-ben kijavítják a villámsújtotta templomot, a leégett paplak helyett újat építenek, újjáépítik és fejlesztik az iskolát, 460 Ft értékben 5 adományt, illetve alapítványt kap a templom, de a pénzügyek zavarosak, az egyházi adóval sokan hátralékosak. 1874-től 1880-ig Mészáros János, a jó nevű egyházi író lelkészkedik itt, ő rendbehozza a pénzügyeket, a templomot is tataroztatja. 1880—1890-ig Horváth Antal és Vitányi Bertalan helyettesként látják el a lelkipásztorkodást, 1890-től 1912-ben bekövetkezett haláláig Szűcs Endre a lelkész. O sok társadalmi munkát is vállal az egyesületekben, az ő idejében szervezkedik Alap, az addig cecei filia 1904ben önálló egyházközséggé, és kapja Nagy Sándor alapi földbirtokostól a cecei egyház a nagy adományt, melynek következtében az egyház és tanító földje 85 kat. holdra nő, és olyan összegű ingókhoz is jut, hogy egyházi adóra nem is szorult. A 128 000 aranykoronát azonban az első világháború során hadikölcsönbe fektette, és így gyakorlatilag megsemmisült. Átmeneti helyettesítések után 1914—1918-ig Szilágyi Béla lelkészkedik, 1919 januártól 1930-ig, haláláig pedig Koroknay Béla. Az ő idejében épül fel 1924-ben az új négy tantermes iskola, amit már utóda, az 1930-tól lelkészkedő Radics József ötödik tanteremmel egészített ki. Ugyanő 1935-ben új orgonát építtetett, de a gazdasági életben is szerepelt, tej szövetkezetet alapított, és az Országos Központi Hitelintézet megbízottjaként parcellázásokat kezdett. 1935-től főleg a környékbeli szórványok gondozására segédlelkész (káplán) is működött.

254 A róm. kat. egyház továbbra is a vajtai plébániának leányegyháza maradt. XII.