Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

a lakosság számára elég súlyos megterhelést jelentett Volt is hátralék gyakran, de erről már szó volt. A községnek nem volt saját orvosa, de már 1881-ben itt székelt Erdős Jakab körorvos, és volt gyógyszertára is. A körorvos fizetéséhez a község 1897-ben évi 189 Ft-tal járult hozzá. Az 1890-es években magánorvos is telepedett le a faluban. Már az 1880-as években megalakult a községi önsegélyező Egyesület, mint szövetkezet, melybe 1888-ban maga a község is tagul lépett be, és eredetileg a simontornyai takarékpénztárnál lévő váltókölcsönét is átvállaltatta a szövetkezettel. Vagyona akkora volt, hogy a szövetkezet a falu egyik virilistája lett. Elnöke az 1890-es években, sőt századunk elején is a ref. lelkész, de 1911-ben már Göncz István községi főjegyző (jegyzői tisztségében még 1937-ben is megmaradt). 1904-ben polgári olvasókör is működött, 52 taggal, ugyancsak a ref, lelkész elnöklete alatt, alelnöke Kurz József orvos. 1911-ben Vilt Vilmos uradalmi orvos kezdeményezésére Katolikus Népszövetség helyi szervezete is megalakult, nyilván a Néppárt támogatására, de ennek a református többségű faluban kevés jelentősége volt. A köteles tűzoltószereket (1 szívó, 2 nyomó fecskendő, 150 méter tömlő, 2 lajt) a község már az 1890-es években beszerezte, de köteles tűzoltó testületről 32 taggal csak 1904-ben tesznek említést. Ez sem volt jelentős testület.

249 A falunak az országos politikában való részvétele csekély mértékű volt. Ennek egyik oka a választójogosultak csekély száma, másrészt a világháború előtti utolsó választásig, 1910-ig a stereotip, és javarészt a kormány által is egyszerűen tudomásul vett képviselőhöz, Madarász Józsefhez való ragaszkodás, aki cecei birtokos nemes származású volt, a reformkor harcosa, az 1848-as népképviseleti országgyűlésen a radikális baloldal tagja, amiért 9 évi börtönt is szenvedett. 1861-től 1915-ben bekövetkezett haláláig a sárkeresztúri választókerület képviselője függetlenségi párti programmal, 1892-től kezdve minden képviselőház korelnöke. A kormánypárt számon tartotta ugyan, hogy 1899-ben a cecei választó jogosultaknak hetedrésze kormánypárti, 1904-ben feljegyezték, hogy a kormánypárt megbízható embere Cecén Sebestyén Ferenc (egyik régi közbirtokos család leszármazója),

250 de élénk választási küzdelmeket a kormány nem provokált. A választójog még az 1848-as alapon vagyoni censushoz volt kötve, így nagyon kevés ceceinek lett volna választójoga. Ezt kevéssé korrigálta, hogy akinek már 1848 előtt nemessége címén választójoga volt, ezt haláláig megőrizte, mert az 1874:33. tc. kizárta a választójogból az adóhátralékosokat. Ez utóbbit ugyan az 1890-es évek törvényhozása törölte, de ahányan így választójoghoz jutottak, majdnem annyian haltak meg a régi nemesi jogon szavazattal rendelkezők közül. A Tanácsköztársaság bukása után az egyetlen választáson érvényesülő, általános titkos választójog után Bethlen 1922. évi rendelete, majd az 1925:26. tc. a választójogosultságot felemelt életkorhoz és iskolázottsági cenzushoz kötötte. A választó jogosultak száma ezért Cecén így alakult:

251