Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

A kirendeltség tisztikarát egy segéd jegyzőből, egy bíróból, egy esküdtből alkották meg. A kirendeltségi adminisztráció az elószállási vezetőjegyző felügyelete alatt állott. A segédjegyző feladatai közé tartozott a marhalevélkezelés, az anyakönyvezés, kisebb polgári peres ügyek, és mezőrendőri kihágások intézése. Elvégzi a különböző összeírásokat, vezeti a kirendeltségi ügyvitelt, felelős volt az iratok megőrzéséért. Nagykarácsony-majorban a jegyzői kirendeltség megszervezése után a bírói teendőket Rajcsányi Károly látta el, aki egyébként Nagykarácsonyban egyedül volt elöljáró. Az önállósítás jelei más hatósági oldalról is nyomós érvekkel jelentkeztek, ősszel rendőrpihenőt alakítottak ki a községben, több pénzt adtak az elemi népiskola fejlesztésére, a dülő és bekötőutak kialakítására helyi erőkből közmunkát vettek igénybe.

J31 1949. augusztus 6-án keletkezett községi összeírás Előszállás községről jó áttekintést nyújt. Kiderül, hogy ekkor még elevenen éltek a régi, az egykori uradalmi szervezetre emlékeztető települések, azok helynevei, öreghegyen 1411, Bibichegyen 122, Akóhegyen 11, Daruhegyen 751, Ménesmajorban 177, Gulyamajorban 37, Előszálláspusztán 439, Róbertvölgyben 143, Kelemenhalomban 121, Györgyszálláson 188, Nagykarácsony-szőlőhegyen 515, Nagykarácsonypusztán 665, Kiskarácsonyszálláson 470 lakos élt. A községi területen tehát összesen 5050 lakos volt 1949 nyarán. A községi önkormányzati tisztikar és hivatalnokok 1949 őszén a következő személyekből álltak: községi bíró Vadócz György, helyettes bíró Ferenczi István, közgyám Virág József, pénztárnok Hannig Sándor, az esküdtek Szilágyi István, Németh Mihály, Flier Ferenc, Horváth Ferenc, Tóbel Mihály, Rajcsányi János. A vezetőjegyző Dala József, segédjegyző Mihályi Szilveszter, a községi állatorvos Englesz Mihály, községi orvos Tóth Andor, szülésznők Magosi Mihályné és Szili Ferencné. Működött ekkor még a Függetlenségi Népfront községi bizottsága, melynek elnöke Méhes Ferenc, tagjai pedig Farkas Mihály, Papp Mihály, Szloboda György, Pintér János, Ősi István, P. Tóth Ferenc, Marosvári József, Bognár József, Takács János, Major Lászlóné, Simon József. A birtokszerkezet a földreform lezajlása után eltelt esztendőben elég nehezen és körülményesen szilárdult meg. 1949 nyarán három gazdaság volt 100 kat. holdon felüli, négy gazdaság 15—20 hold, 190 gazdaság 10— 15 hold, 397 gazdaság 5—10 hold, 479 gazdaság pedig 1—5 kat. hold közötti területet birtokolt. A községben 1073 gazdaságban összesen 760 ló, 1758 szarvasmarha, 2629 sertés és 1155 juh volt. Három földművesszövetkezet működött a negyvenes évek végén. Az elsőt még 1945-ben szervezték meg Előszálláspusztán. Ez néhány* évig a Bagolyvárban volt elhelyezve. A szövetkezet mintegy tíz évig tartó stagnálás után kezdett el fejlődni, mivel ennek feltételei ekkorra értek meg. Az 1960-as évek elején a földművesszövetkezet a községben három vegyesboltot, két kocsmát, két felvásárlótelepet, továbbá élelmiszer-, vas-, hús- és konfekcióüzletet üzemeltetett. Az ugyancsak 1945-ben létre jött két szövetkezet Nagykarácsonyban volt, így nem tartozik már vizsgálódási körünkbe.

132 A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1949 végén és 1950 elején