Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

került napirendre. Ekkor, de még a későbbi években sem volt meg a szövetkezetek tömeges létesítésének feltétele. Előszálláson is húzódozott az új gazdálkodási formától a parasztság. A termelőszövetkezeti csoportnak mindössze 11 tagja volt. Ez 1945. április 4-én alakult. Neve Szabadság Tsz lett. A szövetkezet vagyoni gyarapítása az ötvenes években elég vontatottan haladt, tagsága sem igen nőtt. Az elószállási parasztság a megnövekedett állami terheket éppen úgy nem tudta elviselni, mint az ország legtöbb községében. A tönkrement gazdaságok tulajdonosai a közeli dunapentelei építkezéseken nyertek alkalmazást. A szövetkezeti gondolat területén a változás 1957 után ment végbe. A következő évben a termelőszövetkezet 475 kat. holdon gazdálkodott, amelynek 50 fős tagsága 30 elószállási családból került ki. A község területén jelentős mezőgazdasági üzem az állami mintagazdaság volt. Ez még 1945-ben alakult Ménesmajorban, és gazdálkodását szeptember végén kezdte meg. A mintagazdaságot néhány évvel később állami gazdaságnak nevezték, amely megkapta az uradalom gazdasági épületeit és a felszereléseket is. Az állami gazdaság az ötvenes évek első felében állandóan gyarapította a földállományt. 1957-ben újabb tagosítással a gazdasághoz 4377 kat. holdat csatoltak, és ezzel a gazdaság összes területe 5377 holdra növekedett. Az állami gazdaságban virágzó állattenyésztés folyt: volt 733 szarvasmarha, 1057 sertés, 1823 juh és 183 ló. A gazdasági felszerelést 30 traktor, 5 kombájn, 5 aratógép és 6 fűkasza alkotta. Az itt alkalmazott mezőgazdasági munkások száma 455 volt, akiknek az átlagkeresete havonta 1200 forintot tett ki. Az elószállási kisbirtokosok és a tsz-tagok előtt mindig vonzó volt az állami gazdaság, s ha csak lehetett, oda elszegődtek. Az állami gazdasági munkások keresete jóval túlhaladta a tsz-tagság és a kisbirtokosok jövedelmét. 1959-ben a Szabadság Tsz mellett még három szövetkezetet szerveztek Előszálláson. Ebben az évben a község teljes lakossága szövetkezeti alkalmazott ill. tag lett. A Kossuth Tsz-t 182 tag alkotta, amelyet 177 család hozott létre. A Kossuth Tsz-nek 1336 kat. holdas gazdasága volt. A másik csoportosulást 154 család hozta létre 156 taggal 1023 kat. holdon (Űj Élet Tsz). A harmadik tsz-t, (a Rákóczit) 66 család 86 taggal létesítette 376 holdon. Ez már megalakulása idején eléggé életképtelen gazdaság volt. 1959-ben kibővült a Szabadság Tsz is, melynek 1960 elején 260 tagja volt, melyet 230 család alkotott. A Szabadság Tsz-nek 2108 holdas gazdasága most a község legjobb földjeit kapta meg. A tsz központja Előszálláspusztán, a volt intézői lakban volt, és átvette a tsz a puszta többi épületeit is. A szövetkezetek létrehozása idején a gazdák az állatállomány egy részét maguknak visszatartották, más részét viszont eladták. Így a szövetkezeteknek alig volt állatállományuk, az igásmunkát nem is tudták elvégezni. Az életképtelen szövetkezetek előbbrelépésének egyetlen útja az egyesülés volt. Így a Rákóczi Tsz tagsága még 1960 tavaszán beolvadt a másik három szövetkezetbe, majd a következő esztendőben a három szövetkezet is kimondta az egyesülést. Az új tsz neve Szabadság Termelőszövetkezet lett.

133 Alapvető változás a népoktatásügy területén az általános iskola új épületének létrehozásával történt. 1955-ben készült el a 12 tantermes épület, amely egy ideig megoldotta az oktatási nehézségeket, véglegesen felszámolta az elmúlt évtizedekben e téren tapasztalt zsúfoltságot. Az új