Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

egyaránt messze esnek a községtől, így igénylik a dunaföldvári kórházat. Előszállás az anyagiak juttatása ellenében egy hatágyas kórtermet kívánt volna itt magának biztosítani. 1946 végén szóba került a harci cselekmények idején tönkrement villanyhálózat helyreállítása. A munkát a Fejér megyei Villamossági Rt. is sürgette. A részvénytársaság Dunaföldváron 1946. december 20-án az újjáépítés tárgyában tartott megbeszélést, ahol az érintett községek képviselői (Dunaföldvár, Alsószentiván, Kisapostag, Bölcske, Baracs, Madocsa, Előszállás) is részt vettek. Előszállás és Alsószentiván községek közösen vállalták a távvezeték építésénél a fuvart, a napszámos munkákat a távvezeték alapi elágazásától az elószállási vasúti kereszteződésig. Ez azt jelentette, hogy a két község a vörösréz fuvarozását Dunaföldvárról a helyszínre volt köteles szállítani. Az oszlopokat a dunapentelei és a Nagyvenyim—herczegfalvi leágazó távvezeték lebontásából kapták meg, melyeket ugyancsak a községek szállították a munkahelyekre. Az alapi Nagy Mihály-féle malom Előszálláson 1947 elején cseretelepet létesített. Erre annál inkább is szükség volt, mert a gazdák jó része még nem rendelkezett olyan igaerővel, mellyel a gabonát Alapra tudta volna a malomba szállítani. Ez a cseretelep azonban nem tudott elegendő lisztet szállítani a községbe, ezért a dunaföldvári hengermalom által felajánlott telepet is elfogadták. Hasonló telep jött létre Daruhegyen is. 1947 márciusában a község bevételeinek fokozása érdekében vásártartási jogot kért a képviselőtestület. Az állami adókból ugyanis kevés jutott községi célokra, ezért más bevételi források után kutattak. Az elöljáróság a kérdést megvalósíthatónak találta. Űgy határoztak, hogy évente két állat- és kirakodóvásárt tartanak, és ehhez kérnek felsőbb hatósági engedélyt. A vásárokat április 15. és október 15-ét magába foglaló hét hétfői napjára kívánták tenni. A vásárteret a község „szilvási részén" jelölték ki. 1947. december 5-én a képviselőtestület elfogadta a községi építésügyi szabályzatot. Eszerint Előszállás belterületén; az öreghegyen, a Szent Imre telepen, a Bárányban a már kimért házhelyeket, az 1945. évi földreform során Előszállás-pusztán ezután kijelölendő házhelyeket, azután Daruhegyen az 1925-ben és 1941-ben kimért házhelyeket, Nagykarácsonyban pedig a mostan kijelölt házhelyeket jelölték ki építkezésre. 1946. július 15-én az elószállási képviselőtestület úgy határozott, hogy a járási beosztás megváltoztatását a belügyminisztertől kéri. Előszállás a járási székhelytől, Sárbogárdtól 25 km-re fekszik, és a járási központtal kövesút sem köti össze. Gazdaságilag inkább Dunaföldvárhoz kötődik, amely 8 km-re van Előszállástól. Dunaföldvár a legközelebbi piachely, ahol közigazgatási és bírósági szervek, pénzintézetek is vannak: járási főjegyzői hivatali kirendeltség, adóhivatal, járásbíróság, közjegyző. Az elószállási községi bíró és a vezetőjegyző indítványozta, hogy Dunaföldvár székhellyel új járást létesítsenek, amelyhez Előszállás mellett még Baracs, Herczegfalva, Kisapostag, Dunapentele és Alsószentiván községeket csatolnák Fejér megyéből. A járást pedig Fejér megyéhez kellene csatolni, mert Székesfehérvárral jó a vasúti össze-